Tüdőbaj okozhatta Raffaello Sanzio reneszánsz olasz festő halálát – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a művész eltitkolta orvosai elől, hogy a hideg márciusi éjszakákon rendszeresen kijárt a szeretőihez, emiatt az orvosok félrediagnosztizálták a lázas festőt.

Bár a köztudatban az terjedt el, hogy Raffaello halálát szifilisz okozta 1520-ban, miután sok nővel volt kapcsolata, a szakértők egyetértenek abban, hogy a haláláért valójában egy másik betegség a felelős – áll a Medicalxpress orvostudományi hírportálon. Michele Augusto Riva, a Milánó-Bicocca Egyetem szakembere szerint a lázas Raffaellóhoz maga a pápa küldte el Róma legkiválóbb orvosait, rettegve, hogy elveszíti a felbecsülhetetlen értékű művészt.

Giorgio Vasari olasz festő, író és történész 1550-ben megjelent, a korabeli művészek életéről szóló könyve szerint azonban Raffaello nem számolt be orvosainak "a rendszeres éjszakai kiruccanásairól" a szeretőihez.

Abban az időben sokkal, sokkal hidegebb volt még márciusban és nagyon valószínű, hogy Raffaello tüdőgyulladást kapott

– mondta Riva.

Az orvosok vértöbblet okozta lázat diagnosztizáltak a festőnél, akit végül halálosan legyengítettek a bemetszésekkel és piócákkal végzett véreztetések. "Az orvosok akkoriban tisztában voltak a fertőző betegségek kezelésekor alkalmazott véreztetés veszélyeivel, de ez esetben hibás információk alapján jártak el" – mondta Riva, aki az egyetem más kutatóival közösen írta a tanulmányt. A szakemberek a héten publikálták az eredményeiket az Internal and Emergency Medicine című folyóiratban.

Az alapján, amit tudunk, azt mondhatjuk, hogy Raffaello halálát a mostani koronavírushoz nagyon hasonló tüdőbaj okozta

– mondta Riva. A Raffaello halálával kapcsolatos korabeli beszámolók szerint a festő 15 napig küzdött a kórral, és elég ereje volt ahhoz, hogy elrendezze ügyeit, meggyónja bűneit és feladják neki az utolsó kenetet. A beszámolók magas és folyamatos lázzal járó akut betegségről írnak.

A tanulmány szerint "egy közelmúltban elkapott, nemi úton terjedő fertőzéssel, így kankóval vagy szifilisszel nem magyarázható a lappangási időszak. A vírusos hepatitisz akut jelentkezése kizárható a sárgaság és a májelégtelenség egyéb jelei nélkül. Rómában pedig nem jelentettek hastífusz- vagy pestisjárványt abban az időben".

Raffaello, akit Michelangelo és Leonardo da Vinci mellett a reneszánsz egyik legnagyobb mestereként tart számon a művészettörténet, mindössze 37 évesen halt meg Rómában. A Vatikánban tartották nagyszabású búcsúztatóját és a római Pantheonban helyezték örök nyugalomra, ahol egész évben egy szál vörös rózsa díszíti a sírját. Korai halála ellenére számos nagy hatású művet készített, többségüket a Vatikánban, ahol számos termet díszítenek a freskói.

(Borítókép: Raffaello Sanzio / Stock Montage/Getty Images)