Az alkotók szerint a túlmediatizált, profit uralta világ elé tart tükröt a Kolozsvári Magyar Opera előadása. Az eseményről a Krónika napilap számolt be.

Mozart utolsó operáját, A varázsfuvolát Tompa Gábor vitte színre. A szöveget Selmeczi György és Szőcs Géza fordította újra. Az előadás karmestere, Selmeczi György szerint a darab bizonytalan időkben, a valós értékek válsága közepette reményt sejtet az őszinte emberi kapcsolatok megőrzésére. A kettős szereposztású előadás olyan kérdéseket boncolgat, hogy mi történik manapság a kultúrával, a hittel, a hagyományokkal, az igazságkereséssel.

A Román Mozart Társaság és a Kolozsvári Magyar Opera közös produkciója arra irányítja rá a figyelmet, hogy a bizonytalan időkben, a valós értékek válsága közepette mégiscsak van remény az őszinte emberi kapcsolatok megőrzésére.

Szép Gyula igazgató kiemelte, hogy a járványhelyzet miatt rengeteg a bizonytalanság. A kolozsvári zenés színjátszás 230 éve alatt világháborúk, forradalmak, bombázások ellenére sem maradt el előadás. Még az 1944–45-ös évadban is több mint 200 előadást tartottak, amikor német tankok vonultak át Kolozsváron és az amerikaiak bombázták a várost. Idén márciusban azonban a járvány miatt az operának be kellett zárnia a kapuit – emelte ki.

Az előadás a jelenlegi vírushelyzet elé is tükröt tart. Tompa Gábor szerint sokan mondták, hogy túl nagy a népesség a Földön, valamit tenni kellene ennek visszaszorítására – ez is megjelenik a színpadképben.

A járványban, amikor félelemkeltő, manipuláló számadatok sorjáznak, felmerül, vannak-e olyanok, akik nem félnek, akik megpróbálnak politikailag semlegesek maradni? 

– tette fel a kérdést Tompa.

Az előadásban szereplő fiatal művészek közül Gebe-Fügi Renáta, Erdős Róbert és Sándor Csaba elmondta: nagy öröm számukra, hogy ilyen jelentős szerepeket játszhatnak el a Kolozsvári Magyar Opera színpadán.