Civil tiltakozás, régi-új tervek. Az épület volt már hadikórház, börtön és az ÁVH főhadiszállása. Most irodaház és szálloda lesz, háromszintes mélygarázzsal. Hacsak nem hallgatják meg a civilek, az UNESCO hangját – valahol odafenn.
Nem a Radetzky-laktanya lenne az első Budapesten, amelyiknél a beruházói érdek lesöpri az asztalról a műemlékkérdést. A józsefvárosi Henrich-udvarnak, a Mahart-székháznak is hasonló sors jutott, pedig tiltakozásból, civil kezdeményezésből ott sem volt hiány.
A Radetzky-laktanya helyére először a szlovák érdekeltségű ingatlanberuházó, a HB Reavis terveztetett a Turányi Gáborék-féle T2a irodával impozáns, csili-vili, a jelenlegihez képest kétszer olyan magas irodaházat, ráadásul el is kezdett bizonyos bontási munkálatokat, ám a bontásokat hatósági úton megállították. Azóta a projekt tulajt váltott, jelenleg a Wáberer Györgyhöz köthető WS Buda Project Kft. birtokában van. Az átépítést kivitelező cég pedig az országban a legtöbb építőipari munkát jegyző Market Zrt., Garancsi István vállalata.
a kerületben az önkormányzati választások óta ellenzéki (szocialista) vezetés van. az idén a beruházást államilag nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősítették, így hiába is állna a civilek mellé az önkormányzat. Pedig mellettük áll.
A jelenlegi terv már nem olyan merész és elrugaszkodó, mint elődje volt, de a civil tiltakozók szerint éppoly kevéssé őrzi meg az épület műemlék jellegét, a jelenlegi háromszinteshez képest sokkal magasabb lenne, és a háromszintes mélygarázs miatt még talajvíz- és beázási problémákat is okozna a környéken lakóknak.
A Momentum Facebook-oldalán arra hívja fel a figyelmet, hogy a Duna egy karnyújtásnyira, mint írják, egészen pontosan az építési telek alatt is folyik, így borítékolható, hogy egy háromszintes mélygarázst a víz rendszeres befolyásának súlyos kockázata mellett lehetne csak kiépíteni.
Az új épület terveit a többszörös Ybl-díjas 3h Építésziroda tervezői jegyzik, hozzájuk köthető a szegedi dóm látógatóközpontja, a pannonhalmi bazilika megújítása, a MOME-campus vagy a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának rekonstrukciója. Tapasztalatból tehát nincs hiány, de az átépítést az UNESCO sem nézi jó szemmel, hiszen a Bem rakpart világörökségi terület, ezért ott bármiféle komoly átépítéshez az ő jóváhagyásuk szükséges. A szervezet műemlékvédelmi bizottsága, az ICOMOS szerint azonban a jelen tervek alapján sérülhet a műemlékvédelem.
Számos forrás az épület műemlék jellegének visszaadásáról, megóvásáról beszél, ezzel szemben a lapunknak nyilatkozó civilek szervezője szerint ez szemfényvesztés, valójában sérülni fog az épület, ezért is tiltakoznak és gyűjtik az aláírásokat.
A civileken túl a kerületi Momentum is akciózik az épület értékeinek megőrzése érdekében, a Párbeszéd pedig törvénymódosító javaslatot nyújtott be a Radetzky-laktanya lebontása ellen. Ami érthető, hiszen túl a lokálpatrióta értékeken, az 1840 óta álló épület valóban történelmi jelentőségű.
A Radetzky marsallról elnevezett kaszárnya eredetileg gabonatárolónak épült, az I. világháború ideje alatt hadikórházként működött, Fedák Sári énekes-primadonna is ápolta itt a sebesülteket. Az 1944-es német megszálláskor a Gestapo kisajátította, a ház udvarán pedig a Ney-csoport 60 partizánt, kommunistát és zsidót végzett ki. Működött itt az ÁVH, a Munkásőrség, általános iskola, levéltár, 1989-től pedig ez volt az MDF székháza.
Az épület hátuljában lévő magtár is jelentős értéket képvisel, ezt azonban le akarják bontani. Különösen fontos az épület 1956-os szerepe. A fővárosi diákok tömegtüntetése itt, az ÁVH épülete előtt a felkelés egyik kiinduló eseménye volt, melyet több korabeli fotó dokumentál.
A védelem 2018-ban került le az épületről egy kormányrendelettel, majd 2018-ban visszakerült rá, ám nem olyan mértékben, mint korábban.
A jelenlegi védelem csak a homlokzatra és az öt kétoldali ablakra vonatkozik, ami az új tervet nézve elenyésző tömeget képvisel a monumentális épülethez képest.
Tény, hogy a Radetzky-laktanya jelenleg rendkívül rossz állapotban van, 2008 óta üresen áll, egyre csak pusztul. A felújítás-rekonstrukció szükségessége nem kétséges, ugyanakkor a környék lakói és a civilek azt szeretnék, hogy a szükséges modernizáció mellett a Radetzky-laktanya műemléki jellege megmaradjon. A tiltakozók szerint a jelenlegi terv egyáltalán nem ezt szolgálná.
(Borítókép: Bem József tér 3., az egykori Radetzky laktanya 1959-ben. Fotó: Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei / FORTEPAN)