Az eddigi feltételezésekkel ellentétben nem férfi, hanem nő írhatta a világirodalom egyik legrégibb művét, az úgynevezett Gula-himnuszt, az ősi Mezopotámia egy legfontosabb fennmaradt szövegét, amely az i.e. 1300 körüli időkből származik – közölték német kutatók.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem (LMU) kutatói szerint hajdan tévesen adták meg férfiként a szerzőt, és meglehet, hogy más, férfiaknak tulajdonított ősi irodalmi emlékek is valójában nőktől származnak. A csütörtöki bejelentés kisebb szenzációnak számít szakmai körökben.

Az ókori himnusz eredetiben nem maradt fenn, csak későbbi másolatokból ismert. Ezekben a kéziratokban a mű szerzőjének, Bullussza-rabinak a neve előtt hímnemre utaló jel látható, ami azt jelzi, hogy a szerző férfi volt. A müncheni egyetem ókorkutatói azonban kiderítették, hogy a szerző nemét tévesen határozták meg férfiként.

Az LMU tudósai kilenc hajdani közigazgatási okiratban bukkantak a Bullussza-rabi névre, amely nagy meglepetésükre minden esetben nőnemű személyt jelölt. Enrique Jiménez, az egyetem asszírológiai és hettitológiai intézetének professzora szerint nyilvánvaló, hogy hajdan csak nők viselték ezt a nevet. A professzor szerint könnyen meglehet, nem ez az egyetlen eset, hogy tévesen férfiaknak tulajdonítottak nők által írt ősi irodalmi szövegeket.

A szerzőket illetően fő forrásunk egy lista az Assur-bán-apli, az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója által alapított híres ninivei könyvtárból, az úgynevezett Szövegek és Szerzők Katalógusa. Ha ott tévesen férfiként tüntettek fel egy női szerzőt, ez másutt is megeshetett

– magyarázta a kutató.