Mesterkurzust tartott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) Csupó Gábor, többszörös Emmy-díjas animációs filmes, producer, rendező, zenész. Az olyan animációs alapművek, mint a Simpson család vagy a Fecsegő tipegők révén világhírűvé vált hollywoodi honfitársunk elmesélte életútját, melyben szó esett Frank Zappáról és Michael Jacksonról is.
Az Amerikai Egyesült Államok legdrágább ingatlanai között kanyargó Mulholland Drive David Lynch óta egy kiváló thriller címét juttatja a filmkedvelők eszébe. Talán ezért is nevezték át egyik szakaszát három meglehetősen ismert helyi háztulajdonos után Bad Boy Drive-nak.
A rossz fiúk – Jack Nicholson, Marlon Barando, Warren Beaty – elég menő szomszédok lehettek a környékre költöző Csupó Gábor számára is,
pedig ő egykoron a Pannónia Rajzfilmstúdióban tanulta a rajzfilmkészítés alapjait. Sőt, a Mézga család néhány epizódja is őrzi az egykori fázisrajzoló tolla nyomát.
Csupó Gábor a hetvenes évek elején döntött úgy két Pannónia filmstúdiós barátjával, Varga Tamarával és Fellner Istvánnal, továbbá két zenész haverjával, Mándoky Lászlóval és Szűts Lászlóval, hogy hátat fordít Kádár János fridzsiderszocializmusának. Elindultak Nyugatra szerencsét próbálni. De Nyugatra akkoriban Jugoszlávián keresztül vezetett az út. Oda kaptak útlevelet. Onnan viszont viszonylag simán átszöktek a szabad világba.
Az öt szoci hippi útja hamar elágazott. A Lacik a Német Szövetségi Köztársaságban maradtak, de ők is egész jól elboldogultak azóta.
A három fiatal animátor egy korábban disszidált pannóniás kollégájától megtudta, hogy Svédországban összesen három animációs szakember található.
Mivel a Saab hazájában épp egész estés rajzfilmet akartak készíteni, felragyogott a svédek szeme: a rajzhoz értő filmesek számát a három magyar animátorral megduplázhatják. A magyarok gyorsan megkaptak minden engedélyt, és négy és fél év alatt lerakták a svédországi rajzfilmművészet alapjait.
A következő állomás egy szerelem révén Los Angeles, a film fővárosa volt. Kevéssel az után, hogy egy bulin megismerte egymást Arlene Klasky – a csinos és tehetséges amerikai tervezőgrafikus – és Csupó Gábor – a vonzó és ambiciózus magyar animátor –, már át is költöztek Los Angelesbe, ahol némi kitérő után megalapították a Klasky–Csupo Inc. nevet viselő animációs stúdiót. Nem tartozik szorosan a karriertörténethez, de fontos és szerethető tény, hogy miközben világsikerűvé tették cégüket, felneveltek hat gyermeket, és ma is házasok.
A független rajzfilmesek az első időkben kisebb reklámfilmeket, logókat készítettek, majd kaptak egy váratlan ajánlatot: felkérte őket a Gracie Films, pontosabban a jó nevű James L. Brooks nevű producer, hogy készítsenek másfél perces rajzfilmbetéteket a Tracy Ullman show-ba.
Akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy főműsoridőben rajzfilmet sugározzon egy nézett tévéállomás, de az angol komika, akire a show épült, túl lassú volt az amerikai producer ízlésének, ezért pergőbbre vágták a műsorát. Így viszont felszabadult egy-két perc, mi legyen vele? Jött az ötlet: töltsék ki vicces rajzfilmekkel.
A producer felkérte a neves karikaturistát, Matt Groeninget, de ő nem tudott animálni, ezért az általa kitalált figurákból a Klansky–Csupo Inc. készített rövidfilmeket. Kiderült, hogy a Simpson család pár animált perce sokkal több nézőt vonz, mint a műsor többi része.
Azóta a világ minden táján fogalommá vált a sárga és amúgy is furcsa fejű, viccesen filozofikus Simpson család.
A következő nagy lépést a Nickelodeon csatorna felkérése tette lehetővé. A gyermekfilmekre specializálódott kábeltelevíziós világcég szabad kezet adott nekik. Ebből az együttműködésből született többek között a Rugrats – Fecsegő tipegők, majd az Aaahh!!! Raal Monsters, magyarul Jaj, a szörnyek! és még számos, föld körüli világsiker, mely
a stúdiónak nyolc, Csupó Gábornak öt Emmy-díjat, valamint igen sok pénzt hozott.
Csupó ennek köszönhette Frank Zappa barátságát is, aki Simpson-rajongó lévén meglátogatta a stúdióban. Ahogy Zappa belépett az igazgató irodájába, szembesült egy őt ábrázoló óriási poszterrel, mivel Csupó kamaszkora óta rajongott az ő zenéjéért. A zseniális zenész haláláig barátok maradtak.
Ha már zene: Csupó nemcsak hallgatja, de csinálja is a zenét. Alapvetően elektronikus vonalon dolgozik, zenei munkásságának egy részét Opus Crobag művésznéven jegyzi. 1994-óta működik saját zenei kiadója, ahol alapvetően a zenei fősodortól távol álló, kísérletező zeneszerzők, alkotók munkáit adja ki.
Michael Jacksont is beszippantotta a Simpson-mánia. Megkeresték a stúdiót, miután a moonwalk-herceg csináltatott egy Simpsonok ihlette számot, és ehhez kellett készíteniük teljes titokban egy háromperces animációt.
Hol készülhetett volna nagyobb titokban egy Simpson–Jackson-koprodukció, mint Magyarországon, a Varga Stúdióban?
Csupó arról is mesélt, hogyan érezte magát élő szereplős filmek rendezőjeként. Első ilyen munkája, a Híd Terabithia földjére című ifjúsági mozi sikeresnek bizonyult, de ennek hatására bekerült a gyermekfilmes rendező skatulyájába, és ő nem szereti a skatulyákat.
Andy Vajnát természetesen még Hollywoodból ismerte, ezért vállalta a kedvéért a Pappa Pia című beatmusical megrendezését. Ezzel kapcsolatban is felemás érzései vannak, mivel ő másképp vágta volna össze a filmet, de alapjában véve nem bánja, hogy megcsinálta.