Pilisvörösváron másodjára szerveztek a helyi lakosok „Csokit, vagy csalunk” tematikájú eseményt halloween alkalmából. A rendezvényen közel száz gyerek és harminc ház vett részt, de külsős családok is csatlakoztak szép számmal.
Mindenszenteket megelőző napon, azaz október 31-én van halloweeneste, ami egy kelta eredetű ünnep, de Amerikában lett nagy hagyománya, és az ott kialakult szokások nálunk is egyre inkább népszerűek. Pilisvörösváron erre az alkalomra eseményt szerveztek a helyi lakosok, és úgy tűnik, a civil kezdeményezés máris kezdi kinőni magát.
Idén több mint száz gyerek rótta az utcákat édesség után kutatva. Az ötlet, hogy talán a Pilis lábánál is fel lehetne ébreszteni ezt az angolszász hagyományt, főleg a gyerekek örömére három vörösvári nő fejéből pattant ki.
A nap hősei azonban, mint ahogy az egy gyerekrendezvénynél lenni szokott, a felnőttek voltak. Szülők, nagynénik-bácsik, nagypapák és -mamák, akik felöltöztették a sok esetben percenként változó igényű gyermekeket, kitartóan rótták velük a várost, feldíszítették házaikat – volt pókhálóval borított kerítés, kertbe költöző műtemető, bájitalos pohárból felszolgált tea, bedeszkázott ablakok sora –, tököt faragtak, és este rákényszerítették a fogmosásra cukorsokkos csemetéiket.
Az esemény főszereplői, a boldog banyák, csacsogó csontvázak, haláli hullák, mókás múmiák és a többi félelmetes, mitikus lény elégedetten és izgatottan futkározott házról házra. A város pillanatok alatt megtelt élettel.
AZ EMBEREK MEGISMERTÉK AZOKAT A SZOMSZÉDOKAT IS, AKIK NEM EGY VAGY KÉT HÁZZAL, HANEM TŐLÜK HÁROM VAGY NÉGY UTCÁVAL ARRÉBB LAKNAK.
A szervezők közösségi élményt varázsoltak egy lombhullató, őszi szombat délutánra, és az eseményt hivatalos rendezvényeket megszégyenítő precizitással zongorázták le hiba nélkül. Gondoltak azokra is, akik a program helyszínétől távolabb élnek, de szerettek volna részt venni a mókában. Kihelyeztek és feldíszítettek két pontot, ahová a külsős családok tudták lepakolni a magukkal hozott finomságokat, s így beszállva a játékba útnak indulhattak édességgel feltölteni üres vödreiket.
A felszólító mód ebben az esetben kedves játékosságot jelent, bár ha ezt az angolszász hagyományt összevetjük a magyar népszokásban meghonosodott húsvéti locsolkodással, a gyerekek tavasszal tréfás, olykor pajzán versek szavalásával érik el azt, hogy a lányos házaknál piros tojást, csokit, sütit, sonkát kapjanak. A halloween Csokit, vagy csalunk! hagyománya ezzel szemben arra épül, hogy ha a házigazdák nem adnak édességet, süteményt a hozzájuk bekopogtató, különféle maskarába, haláli jelmezbe öltözött gyerekeknek, akkor számíthatnak arra, hogy a lurkók, ahogyan azt a vicces kedvű szellemek tennék, valamiféle csínyt követnek el velük szemben. A középkorban, közeledve október végéhez, angol és ír gyerekek énekelve és táncolva járták a házakat, szellemes történeteket meséltek, és cserébe élelmet kaptak, némi aprópénzt. Ez vált hagyománnyá Amerikában is, és alakult ki mára a Csokit, vagy csalunk! szokása halloween napján, mindenszentek előestéjén, közelítve a halottak napjához.