Felmérések szerint a vírus okozta problémák és bezártság akár harminc százalékkal megnövelheti a bántalmazott gyerekek számát, ami eddig is évente körülbelül egymilliárd gyereket érintett. Közülük közel negyvenezren válnak emberölés áldozatává.
November 20-án volt a gyermek jogok világnapja, ennek alkalmából az UNICEF új kampánnyal jelentkezett, hogy felhívja a figyelmet a gyerekbántalmazásra. Véletlen egybeesésként a Brassói Gyermekfesztiválon Kiss Márton: A méhek istene című darabját játszotta felvételről a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, mely szintén ezt a témát öleli fel.
Ismerd fel és tegyél ellene!
Ez olvasható az UNICEF honlapján, elég erősen jelezve, hogy a gyermekbántalmazás közös ügyünk, és akkor is felelősséget kell érte vállalnunk, ha nem vesznek körbe minket égbekiáltóan egyértelmű esetek.
Az oldalon számos segítséget kapunk, hogy könnyebben felismerjük a gyermekbántalmazást, és hogy ha fennáll a probléma, tudjuk, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hová tudunk nyúlni segítségért, hogy ne ártsunk többet.
Idén, ha lehet, még fontosabb, hogy foglalkozzunk, olvassunk és tudjunk erről.
A koronavírus-helyzet sok családot kényszerített otthon maradásra, elvette a legtöbb kikapcsolódási lehetőséget, a feszültséget levezetni nehezebb, miközben egyre csak nő.
Sokaknál egzisztenciális problémák léptek fel a járvány miatt, a stressz több oldalról támadja az embereket. A fáradt, kimerült állapot hosszú távon agressziót vált ki, amit kutatások szerint könnyebben töltünk ki a környezetünkben, a védtelenebbeken, kiszolgáltatottakon.
Egy másik fontos részlet, amire a kampány rávilágít, hogy bántalmazó akár belőlünk is lehet, még akkor is, nem is vesszük észre, vagy ebbe nem gondolunk bele.
Ezt a témát dolgozza fel a Kolibri Színház A méhek istene című ifjúsági előadása is, amit tizennégy éves kortól ajánlanak, és pont a gyermekek világnapja után, november 22-én vetítették online a Brassói Gyermekfesztiválon.
A történet egy gyermek első tizenhárom évét kíséri végig csecsemőkortól, méghozzá egy olyan gyermekét, aki évtizedekkel később a világ egyik leghírhedtebb személyévé válik. Mindenki hallott már róla, ismeri, de ilyen oldalról kevesen foglalkoztak vele.
A homályosítás tudatos, a darab írója és rendezője, Kiss Márton, úgy állította színpadra ezt a családi drámát, hogy bárki könnyen tudjon azonosulni a főszereplővel, még úgy is, hogy a gyermek valódi nevére csak az előadás végén derül fény.
A sztori egyszerűnek tűnik: van egy anya (Grisnik Petra), egy apa (Szanitter Dávid) és gyermek (Ruszina Szabolcs) és az öccse (Mészáros Tamás). Egy anya, aki titokban manipulálja a férjét, hogy az egyre többet vállaljon a munkahelyén. Egy férj, aki előrelépés híján saját értéktelenségét érezve, a család előtt próbálja felmutatni a társadalmi elvárásból született kemény férfias tulajdonságokat. És egy gyermek, aki semmi másra nem vágyik, mint hogy megfeleljen a szüleinek, és ő legyen a világ legjobb gyermeke.
Legyél Jó!
A gyermeknevelés egyik leggyakoribb mondata, ami mögé bújva mégis mást közvetítünk. A gyerekek nem a szavakból, sokkal inkább a tettekből tanulnak.
A darab létrejöttének kiinduló gondolata egy olyan mondat volt, ami gyermekként nagyon megragadt bennem: kisfiam, legyél jó gyerek! Ez kezdetben egy átlagos családnak a története, bárhol és bármikor játszódhatna, ahol tényleg mindenki nagyon-nagyon jó akar lenni, annyira görcsösen, hogy végül nagyon szörnyű lesz a végeredmény. A gyermek szemszögével haladunk a történetben. Azt látjuk, ahogy ő látja a szülei viselkedését, mintákat, amiket beleépít a saját személyiségébe.
– meséli Kiss Márton, a darab írója és rendezője, aki a mikroközösségekben jelen lévő fizikai, lelki abúzust és a hétköznapi agressziót is már számos alkalommal dolgozta fel korábbi előadásaiban; A méhek istenében is mindhárom erősen jelen van.
Az előadásban a bántalmazás szörnyűsége abszurd módon groteszk humorral fűszerezett, ami emberibbé és könnyebben feldolgozhatóvá teszi a történetet. A Kolibri Színházban sokszor, főleg az ifjúsági előadások után drámapedagógusok vezetnek beszélgetést, tartanak foglalkozást, így a gyerekeknek nem kell feldolgozatlanul hazavinni a látottakat, könnyebben meg tudják azokat emészteni. Hiszen a téma azokat is megérinti, akik nem tapasztalják saját bőrükön ezeket a szörnyűségeket.
Vannak olyan témák, amikről nincs kommunikáció a hétköznapokban. Pont ezért fontos, hogy megmutassuk ezeket a szituációkat, mert oldódnak a tabuk, és feloldozást nyerhetnek az áldozatok. Könnyebben fel tudják ismerni azokat a helyzeteket, amikor manipulálják őket, illetve rávilágíthatnak az életükben olyan problémákra, amiket természetesnek, normálisnak hittek, holott egyáltalán nem azok. Ezek a témák azért is fontosak, hogy a traumákat fel tudjuk dolgozni, és ne adjuk őket tovább generációról generációra.
– emeli ki az író-rendező.
Két szakpszichológus, Orvos-Tóth Noémi és Labancz Dániel pont erről beszélget D. Tóth Krisztával az UNICEF oldalán a kampány kapcsán létrejött beszélgetéssorozat egyik videójában.
Az a tudatosság nevelésnek az egyik kulcsa, hogy az ember elkezd magára és az élményeire reflektálni, és személyiségfejlődés közben születik egy olyan gondolata, hogy nem biztos, hogy az a legjobb út, amit ő jár. A mintakövetés az egyik legkönnyebb út, de nem biztos, hogy a legjobb. Ezzel szembenézni egy borzasztó nehéz dolog.
– fejti ki Labancz Dániel.
Akárhány szülővel találkoztam, mindenki egy jobb sorsot szeretett volna a gyerekének, mint amit ő élt. Azt gondolom, fontos felismertetni, ahhoz, hogy a gyerekednek jobb sors jusson, arra is szükség van, hogy te felismerd, milyen bántalmazó mintákat hozol magaddal mint örökséget, hogy azt ne add tovább. Nem a jobb iskola, több játék és finomabb étel, hanem a szeretetteljesebb, nyugodtabb, harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb környezet teremti ezt meg.
– erősíti tovább a gondolatot Orvos-Tóth Noémi a beszélgetésben.
Az UNICEF kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett legújabb kampányában az agresszió felismerésre, legyen az fellelhető akár a környezetünkben, akár magunkban.
Szerintük ez közös ügy, amire nem elég legyinteni, vagy megállapítani, hogy szomorú jelenség.
Mindenki tehet ellene.
Bárki feliratkozhat egy mesterkurzusra, ahol videók és egy kisokos segít nekünk, hogy jobban megértsük, felismerjük a jelenséget, és tudjuk, mit tehetünk ellene, hová kell nyúlni segítségért.
A bántalmazásnak rengeteg formája van:
Kiss Márton egy korábbi darabjában az olyanfajta erőszak növekedését mutatta be középiskolás diákok között, ami kezdetben ártatlan rivalizálásnak, diákcsínynek indult, mégis kegyetlen pusztítás lett a vége. A Kolibri Színház a korlátozások alatt előző évadainak nagy sikerű előadásait hozzáférhetővé teszi a közönség számára. Így a tervek szerint, A méhek istene mellett akár Csöngő című ifjúsági drámát is megtekinthetik online formában, amit a kétezres évek végén megtörtént kaposvári diákgyilkosság „ihletett”.
Ha bárki többet szeretne megtudni a bántalmazásról, kezeléséről, keresse fel az UNICEF oldalát, vagy töltse le telefonjára a HelpAPP nevű alkalmazást, ahol segítséget is tud kérni, vagy jelenteni tudja, ha bajban van.
(Borítókép: Kolibri Színház)