Egyszer mondta, évtizedekkel ezelőtt egy televíziós interjúban, hogy ő mindenben, legyen az ember, természet, bármi, annyira szereti a szépet. Magánéleti esemény kapcsán emlegette, a riporter a majdani menyéről kérdezte, és azt mondta, nagyon reméli, hogy szép lesz.
Az ő szépségét, vérbő nőiességét is egy ország csodálta Gertler Viktor 1962-es filmjében, Az aranyemberben. Abban a kivételes szerencsében és színházi csodában volt része, hogy rögtön a főiskola elvégzése után, 22 évesen játszhatta el az isteni szépségű Noémit, Timár Mihály szerelmét Jókai Mór művének legendás adaptációjában.
Emlékezeteset alakított a Sipsirica című, 1979-es tévéfilmben, melyben a vendégek által körülrajongott kamasz lányát, Sipsiricát óvó vendéglősnét játssza, de színészként beleírta magát a hazai filmes kultúra történetébe A Tenkes kapitánya, a Veri az ördög a feleségét, az Indul a bakterház és a Te rongyos élet című, meghatározó alapfilmeknek köszönhetően is. Nem maradt ki a 80-as évek legnépszerűbb tévésorozatából, a Lindából sem, melyben Bodrogi Gyulát árasztotta el már-már fullasztó, túláradó szeretetével.
Állandó szereplője volt a kor népszerű televíziós műfajának, a kabarénak is életerős, humoros, olykor matrónaszerű asszonyokat alakítva.
Színházi pályáját vidéki színésznőként kezdte, méghozzá Pécsett, innen hívta Várkonyi Zoltán a Vígszínházba. Megfordult a Mikroszkóp Színpadon, a Radnótiban és a József Attila Színházban is. Par excellence naivából az erős, magabiztos, olykor erősen szarkasztikus karakterekig jutott, ezek váltak igazi szerepeivé, később rendezett is, sőt, a színdarabírással is kacérkodott.
1994–1998-ig politikai pályára tévedt: országgyűlési képviselő volt az MSZP színeiben Horn Gyula kormánya alatt.
Noha elsősorban inkább a filmvászonról és a televízióból ismerjük, gazdag színházi repertoárral is rendelkezett: Molnár Ferenc, Gorkij, Artur Miller, Shakespeare, Brückner, O’Neill, Heltai Jenő, Fejes Endre különböző nőfiguráit alakította.
Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Legendás volt szerelmük és házasságuk az évekig betegeskedő Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgóval, mely majd egy fél évszázadig, Szűcs Lajos idén augusztusi haláláig tartott. Pécsi Ildikó utánahalt. Vannak azok a szerelmek, amik nem élik túl az egyik fél halálát. Az övék is ilyen volt. „ÉdesjóLajosomnak” hívta, így, egybemondva, egybeírva. Férje halálakor teljesen magába zuhant.
80 év, egy felejthetetlen klasszikus, filmvászonra íródott karakter és egy teljes élet jutott neki.
Borítókép: FORTEPAN. Fotós: Szalay Zoltán