A történet akár úgy is kezdődhetne, hogy négy zenélgető szentgotthárdi gimnazistának megtetszett a Zaporozsec szó. A szovjet autóipar svédzsebes remeke zenekari névként szerencsét hozott a gimis bandának, akik színpadi karrierjük építése közben a biztonság kedvéért civil diplomát is szereztek.
A Zaporozsec zenekar tagjai – Varga Bence (dalszerző, zenei producer, énekes, gitáros), Papp Dávid ( basszusgitár), Hoffmann Máté (dob), Balaton Gergely ( gitár) – 2004-ben játszották el koncerten első saját dalukat. Azóta van két lemezük, a 2016-os Sok szerencsét, Mr. Gorsky! és a 2018-as Pixelek, és dolgoznak a harmadikon. Buborék című számukból rádiósláger lett, amit több toplistás szám követett (Lógasd le, Zuhanás, Emszercénégyzet, Menjünk a Marsra, Mr. Gorsky). A „minden koncerten muszáj lejátszani” dalnak az Azon az éjszakán című bizonyult. Nem választottak ki maguknak egyetlen műfajt, vannak pörgősebb és mélázós számaik is.
Most egy klipet készítettek, ahol a fiúk mellett Palya Bea is énekel.
A zenekar frontemberével, Varga Bencével, gimnáziumi tanárral, személyesen is tisztáztunk néhány fontos dolgot.
Lehet, hogy ciki, mert tudnom kéne, de nem tudom, miért pont Zaporozsec?
Középiskolás korunkban épp egy jó névre vadásztunk, már átpörgettük az értelmező kéziszótár összes kötetét, amikor egy informatikaórán szembe jött a tökéletes. A tanár úr az átkos időkről anekdotázott, és említést tett a szovjetrendszer „csúcstermékéről”, a Zaporozsecről. Sosem hallottam még azelőtt erről a tankindítómotoros, olajkályhás „Brezsnyev-átkáról”, de azonnal megtetszett a mitológia, a név is nagyon jól csengett.
Gimis korunkban imádtunk volna egy gitározó angoltanárt. Ez a Zaporozsec óraadó fronténekesénél is működik?
Úgy vettem észre, hogy a gyerekeknek nagyon tetszik a helyzet, hogy egy zenekarban játszom, de sokszor nem nagyon tudnak ezzel mit kezdeni. Az angol mellett magyart is tanítok, remélem, hogy hitelesebben tudok beszélni nekik a művészetről így, alkotóként.
Persze »ünnepnapokon« elő-előkerül a gitár, a kisebbeket még motiválni is lehet ezzel (»ha mindenkinek ötös, akkor behozom a gitárt«). De hát sajnos minden csoda három napig...
A pop alapvetően annak a korosztálynak szól, akiket tanít, és ezért igen jól ismeri őket. Ez a tudást is beépíti a zenébe, szövegekbe?
Azt hiszem, hogy közvetlen hatása biztos nincs ennek így a dalokra. Elsősorban olyan dolgokról írok, amik engem foglalkoztatnak. Az egy szerencsés együttállás, ha ez másokat is érdekel vagy megfog. Természetesen érdeklődve figyelem a diákjaim zenei kultúráját, afféle egzotikumként csodálom is.
De a most virágzó K-pop vagy hip-hop finoman szólva sem az én világom. Azt azért szomorúan tapasztalom, hogy a zenei ízlés most már egyre kevésbé fontos része egy tinédzser identitásának.
Határozottan szövegcentrikusak a számai. Miről ír dalt?
Amikor elkészül egy zenei alap, akkor ez az a kérdés, amit kétségbeesve én is felteszek magamnak. Miről írjak dalt? A zene hangulata aztán el szokott indítani valamerre. Aztán, hogy hol kötök ki, az eléggé változó, van, hogy a Marson, van, hogy az atomfizikánál, de a legtöbbször magamnál tovább nem jutok.
Mivel a zenekar tagjainak van „civil” munkája is, őket kevésbé fenyegeti az anyagi bizonytalanság, mint a csak zenéből élő kollégákat?
Igen, nekünk így a zenekarral szerencsénk van, hogy mindenkinek van civil munkája. Amikor emellett koncertezünk is, két végén égetjük a gyertyát, ami néha elég megterhelő. Viszont most, a járvány idején van egy védőhálónk, amire tudtunk támaszkodni.
2020 a nagy beindulás éve lett volna a csapatnak, de a koncertek jelentős része elmaradt. Hogyan kezelik a vírus tüneteit – zenekari szinten?
Időközben nekem és a dobosunknak, Máténak is született egy kislánya. Szóval nem unatkozunk, ez most elég sok időnket és energiánkat leköti, ilyen szempontból ajándék is ez a nyugis időszak. De nem hanyagoljuk el a zenekart sem, dolgozunk az új dalokon, felvétel alatt van még egy kollab-dal, és hamarosan elkészül a harmadik nagylemezünk is.
Hogy került a képbe Palya Bea, milyen volt a közös munka, és lesz-e folytatás?
Sokan mondták már nekünk, hogy tetszik a zenekar, jók a dalok, de ami igazán hiányzik még, az egy női hang.
Amikor elkészültünk a Nyomodban című dalunk zenéjével, mi is úgy éreztük, hogy nagyon illene hozzá egy női énekes, és valamiért rögtön Bea jutott eszünkbe.
Szerencsére közös a hangmérnökünk, Hidasi Barnabás, így megkértük, hogy közvetítsen. Beának is megtetszett az ötlet, megtetszett a dal. Igazi vakrandi volt, ahogy dolgoztunk a szövegen, e-mailben küldözgettük egymásnak az ötleteket. Személyesen először csak a klipforgatáson találkoztunk. A jövőt majd meglátjuk.
Borítókép: Németh Richárd