A Kieselbach Galériában rendezett Csúcsok között című kiállításon ritka módon egymás mellett jelennek meg a klasszikus és modern, valamint a kortárs alkotók felső kategóriás művei. Munkácsy, Gulácsy, Aba-Novák és Bak. Mindez először a tárlat médiatámogatójánál, az Indexen látható.
A kedden nyíló Csúcsok között című kiállítás egyik legizgalmasabb képe a Munkácsy Ecce Homóhoz készült 1895 körül festett színvázlat.
Munkácsy Mihály 1896 tavaszán fejezte be Krisztus-trilógiájának harmadik darabját, az Ecce Homót a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota után. (Mára a trilógia mindhárom darabja a magyar állam tulajdonába került és Debrecenben látható.)
A kiállított festmény, amely Munkácsy haláláig a mester párizsi palotájában volt, 1898. június 3-án került kalapács alá. Sonnenfeld Zsigmond vette meg, aki akkoriban Hirsch Móric milliárdos iparmágnás jótékonysági alapítványait vezette Párizsban.
Sonnenfeld az 1910-es évek elején tért haza Budapestre szenzációs műgyűjteményével együtt, melyről a Vasárnapi Ujság 1912-ben cikket közölt. A művet megemlíti írásában Farkas Zoltán művészettörténész is:
...Erről tanúskodik az Ecce Homóhoz festett nagy olajvázlat is, melyet a legjobb Munkácsy-vázlatnak tartok. Tisztán mutatja azt, hogy Munkácsynak meglátási módja nagyon közel állott a nagy francia impresszionistákéhoz.
A kép következő tulajdonosa Schuler Gusztáv írószergyáros volt, tőle a Tauszig testvérekhez került.
TAUSZIG RÓBERT AZ ORSZÁG-VILÁG CÍMŰ LAP TUDÓSÍTÁSA SZERINT 1958-BAN APRÓHIRDETÉS ÚTJÁN KÍNÁLTA ELADÁSRA A MŰVET, amit ötvenötezer FORINTÉRT LATABÁR KÁLMÁN VÁSÁROLT MEG.
Akkoriban a havi átlagkereset 1500 forint alatt volt, és a legdrágább képek is húszezer forint körül cseréltek gazdát a BÁV aukcióin.
Ma ez az alkotás a hazai galériás műtárgypiac történetének valaha volt legdrágábban kínált, nyilvánosan meghirdetett magyar festménye.
(Az aukciós rekordot egy Csontváry-festmény tartja 240 millió forinttal.)
AZT A KÉPET, AMIT LATABÁR KÁLMÁN ÖTVENÖTEZER FORINTÉRT VETT MEG, MOST 290 MILLIÓRA ÁRAZTÁK, AMI AZ EREDETI ÁR TÖBB MINT 5272 SZERESE.
Latabár Kálmán az ötvenes és hatvanas években havi 8000 forintos fizetést kapott a Fővárosi Operett Színháztól. Az ország legjobban kereső színészeként rengeteget turnézott is, és helyszínenként 1000 forintos gázsiért szórakoztatta a nagyérdeműt, amiből egyebek mellett komoly Munkácsy-gyűjtemény összevásárlására is jutott.
Az igen magas színvonalú klasszikus anyagból is kiemelkedően fontos lehet a gyűjtők számára Aba-Novák Vilmos életművének egyik jelentős képe, a Cefalu. A festő szicíliai útjainak emlékét megörökítő, 1930-ra datált képet a művész maga ajándékozta dr. Preisich Kornélnak, aki meggyógyította a kislányát. A fő művek közé sorolt, kiváló állapotban megőrzött alkotás azóta a család tulajdonában van. Évtizedek óta először nyílik lehetőség a kép megvásárlására.
Sokáig elérhetetlen volt Gulácsy Lajos 1904-ben, Firenzében festett Nő rózsával című képe. A kivételesen harmonikus, boldog szerelmet sugárzó női portré a közelmúltig egy Andrássy úti palota ékessége volt. A kivételes tehetségű mester életművének egyik legtöbb kiállításon szereplő alkotása a századfordulós magyar képzőművészet egyik legszerethetőbb műve.
Kiállított művészek (a számok a kiállítássorszámot jelölik)
Aba-Novák Vilmos 72; Ámos Imre 84;
B. Bélaváry Alice 95; Barta Mária 90; Basilides Sándor 94; Batthyány Gyula 54, 93; Benczúr Gyula 17; Bihari Sándor 20; Boromisza Tibor 39, 40, 41; Börtsök Samu 43;
Canzi Ágost 3; Csók István 60;
Egry József 26; El Kazovszkij 106, Emőd Aurél 50;
Faragó Géza és Subkégel Gyula 104; Fenyő György 88, 89; Ferenczy Károly 34
Gebhardt Béla 103; Glatz Oszkár 29; Gundelfinger Gyula 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16,
Hatvany Ferenc 59; Hincz Gyula 85, 86;
Ismeretlen közép-európai festő 1840 körül 1;
Iványi Grünwald Béla 27, 91, 92; Jeges Ernő 70;
Kádár Béla 62, 76, 77, 80, 81, 82, 83; Karlovszky Bertalan 22; Kássa Gábor 87, 102; Kelety Gusztáv 18 Kernstok Károly 56; Kmetty János 66, 67, 68, 79,
Liezen-Mayer Sándor 19,
Magyar festő 1843 körül 2; Márffy Ödön 55, Márk Lajos 99, 100, Maticska Jenő 42; Mednyánszky László 35, 38; Mihálovits Miklós 97, Modok Mária 69; Mousson Tivadar 33, Munkácsy Mihály 23, 24, 25;
Nádler Róbert 32, Nagy Sándor73;
Olgyai Viktor 36;
Patkó Károly 71; Perlmutter Izsák 28, 37, Perlrott Csaba Vilmos 65;
Réth Alfréd 57, Rippl-Rónai József 51, 52, 53,
Sassy Attila 58, Scheiber Hugó 61, 63, 64, 75, 78, 101,
Tagyosi Rátz Péter 30, 31,
Vadász Miklós 98; Vajda Lajos? 107 Vaszary János 44, 45, 46, 47, 48, 49, 105; Vaszkó Ödön 74; Vígh Bertalan; 96 Vogel Ilona 21
Az acb Kortárs Művészeti Galéria válogatásában a legnevesebb hazai kortárs alkotók műveit láthatjuk a kiállításon. Ilyen a Ladik Katalin Poemim című fotóperformanszához tartozó sorozat is, melyet a New York-i Moder Museum of Art is megvásárolt.
Ladik Katalin vajdasági költőként indult, az 1960-as évek végétől a performansz vált a legfontosabb műfajává. Ő volt az első női előadó Jugoszláviában, aki a saját testét autonóm, szöveggel és hanggal egyenrangú médiumként használta.
Ladik Katalin négy éve elnyerte a Lennon Ono-békedíjat, amelyet Yoko Ono alapított férje emlékére
2002-ben, és elsősorban konfliktusövezetben élő művészeknek ítélnek oda. Az eddigi díjazottak között szerepel a Pussy Riot, Josh Fox, Michael Pollan, Alice Walker, a Centre for Constitutional Rights, az Art Production Fund, Lady Gaga és Izland teljes lakossága.
A kiállítás kortárs szekciójában szerepel Bak Imre 1969-es Zöld című képe is, amit eredetileg a pozsonyi biennálén mutattak volna be. A művet sokáig látni se kívánta, mivel a szovjetek 1968-as csehszlovákiai bevonulása miatt Pozsonyban nem kértek a magyar alkotókból. Bak Imre az úgynevezett Iparterv-generáció meghatározó alakja, alkotásai olyan kiemelkedő jelentőségű intézményekben is megtalálhatók, mint a londoni Tate, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a berlini Neue Nationalgalerie, valamint a bécsi MUMOK.
A magyar neoavantgárd nagygenerációjának, a már említett Iparterv-nemzedéknek egyik meghatározó alakja Lakner László is, akinek Das Kapital című hiperrealista festménye a művész 1974-es aacheni Ludwig Múzeumban rendezett önálló kiállításán is szerepelt.
A fiatal kortárs alkotók között ott található Batykó Róbert Hocus Potus című képével, amely tőle szokatlan módon egy igen kurrens témát dolgozott fel, az amerikai elnökválasztást. A szellemes címben szereplő Potus szó a President of the United States rövidítése, a kép felső részében pedig kis segítséggel bárki felismerheti a lendületes szőke frizurát viselő, sokak által nem kedvelt amerikai elnök sziluettjét.
A 2020. december 15-től 2021. február 1-ig látható kiállítás klasszikus és modern képeit a Kieselbach Galéria válogatta, az elmúlt néhány évtized képzőművészetét reprezentáló anyagot pedig Pados Gábor, az acb Galéria tulajdonosa állította össze. A kiállításon összesen 140 mű látható, áraikról személyesen a galéria munkatársai adnak majd felvilágosítást.
Bak Imre, Batykó Róbert, Bozó Szabolcs, Dobokay Máté, Ficzek Ferenc, Gellért B. István, Gerhes Gábor, Halász Péter, Hejettes Szomlyazók, Hencze Tamás, Hopp-Halász Károly, Kis Róka Csaba, Kiss Adrian, Kuchta Klára, Ladik Katalin, Lakner László, Lantos Ferenc, Monoory Ráhel, Nádor Katalin, Pauer Gyula, Pincehelyi Sándor, Roskó Gábor, Szalay Péter, Szilvitzky Margit, Tót Endre, Várnai Gyula
(Borítókép: Kieselbach Tamás. Fotó: Gerencsér Tamás / Index)