Misurda Ágnes olyan nő, aki mindennap úgy ébred, hogy kész megváltani a világot, ha kell. Rengeteg ötlete van, és ezeket rendszerint azonnal elkezdi megvalósítani.

Egyszer a szobája falát festette át, de a vödör kiborult, rá a szekrényre. Így átalakította a szekrényt, másnaptól pedig bútorfelújításokkal, workshopokkal kezdett foglalkozni. Sikeresen.

Megalapította saját márkáját, tartott előadásokat. Amikor megfogant benne a gondolat, hogy nyitna egy kávézót saját bútoraival, pár hét múlva már főzte a kávét. Ilyen energiákkal és mentalitással él azóta is.

Viszont van egy projekt, amire mégis nem kevesebb mint tizenhárom évet várt. Alapított egy Facebook-csoportot olyan nőknek, akik verbális vagy fizikai bántalmazó kapcsolatban élnek. Saját példájából tanulva úgy döntött, segít sorstársain. Ennek a folyamatnak a részleteiről kérdeztük.

Mi adta a csoport létrehozásának ötletét?

Amikor a kislányom két és fél éves volt, akkor jöttünk el az apukájától. Akkorra érett meg bennem a gondolat, hogy a szüleim nem úgy neveltek, hogy elviseljem a megalázó helyzeteket. Ezért úgy döntöttem, ennek véget vetek. Hála istennek, volt hová mennünk, csodás szüleim vannak. A probléma ezzel nyilván nem oldódott meg, hiszen telefonon tovább folytatódott a gyalázkodás. Akkor megfogadtam, hogy ha ebből talpra állok, sok mindenkinek segítek abban, hogy kijöjjön a megalázó, bántalmazó helyzetekből, és ha lehet, hamarabb, mint én. Azáltal ugyanis, hogy hagyjuk, hogy egy másik ember uralkodjon rajtunk, magunkat büntetjük.

Mi segítette akkor, hogy kilépjen abból a helyzetből?

Nem akartam a gyermekem szájából ugyanazokat a mondatokat visszahallani, amiket az apja mondott és vágott hozzám folyamatosan. De ennek már tizenhárom éve.

És miért most öntött formát a régi elhatározása, hogy másokon segít?

Az ember azt hinné, hogy ennyi idő alatt sikerül a traumákat feldolgozni. Mégis, most karácsonykor, amikor a lányommal az apja szüleinél ebédeltünk, valamiért úgy le lettem teremtve egyetlen pillanat alatt, hogy attól teljesen lesavazódtam, és elbőgtem magam. Hazafelé pedig azt mondtam magamnak, hogy na, most jött el az idő, hogy kezdjek ezzel valamit, és eszembe jutott, mit fogadtam meg annak idején.

A csoport leírásában az áll, hogy a közösségben olyan szakemberek is vannak, akik érdemben tudnak segíteni. Ez mit jelent?

Az elején még nem akartam szakembereket a csoportba. Magamból indultam ki, és tudtam, hogy engem ők elijesztenének. Ezért főként olyanokat hívtam meg, akik maguk is túlestek ilyen és ehhez hasonló történeten. Az ugyanis anno nekem is nagy segítséget jelentett volna, ha olvashattam volna mások sztoriját, azt, hogy ők mit és hogyan csináltak hasonló helyzetben. Azóta azonban csatlakozott hozzánk egy igazságügyi szakértő is, így ha kap valaki egy e-mailt valahonnan, meg tudja nézni, milyen IP-címről érkezett, és abban is tanácsot tud adni, hogyan érdemes válaszolni egy fenyegető üzenetre. Hamarosan csatlakozik hozzánk egy büntetőjogi szakjogász és más szakember is.

Mi történik akkor, ha valakin azt észlelik, hogy komoly veszélyben van az élete?

Egy rögzített posztban kijelöltünk négy segítőközpontot, ahová azonnali segítségért lehet fordulni.

Mi alapján lehet bejutni a csoportba? Hogyan lehet kiszűrni a zaklatókat, a trollokat, a kíváncsiskodó embereket, a katasztrófaturistákat?

A csoportba jelentkező személynek velem vagy a három admin egyikével telefonon kell beszélnie. De ez nem csak annyit jelent, hogy elmondja a nevét. Mesélnie kell a történetéről is. Ez alapján szűrjük ki, hogy jöhet-e a csoportba. A Facebook-részvétel már lehet anonim.

Mit mondana azoknak, akik jelentkeznének a csoportba?

Mindenképpen válaszolják meg a jelentkezésnél a kötelező három kérdést. Jöjjenek olyanok, akik túl vannak rajta, és olyanok, akik azt érzik, hogy valami nincs rendben. Sokan nem is tudják, hogy bántalmazó kapcsolatban élnek. Őket is várjuk szeretettel, mert lehet, hogy olyasvalamire ébrednek rá, aminek nincsenek is tudatában.

Az oldaluk még nagyon friss, az év elején indult. Ilyen rövid idő alatt jöttek visszajelzések?

Folyamatosan írnak, átlag napi két történet érkezik, és minden poszt alatt rengeteg a hozzászólás. Segítjük egymást, és tanácsokat kapunk, illetve adunk. Akadt már olyan is, aki felismerte, hogy azonnal változtatnia kell, mert a gyereke élete múlhat rajta.

A csoportba olyan embereket várnak, akik változást akarnak. A segítség adott, de az első lépést, az elhatározást, azt mindenki maga kell hogy meghozza.

(Borítókép: PPI / Index)