A Civilzugló Egyesület 2014-óta tiltakozik a múzeumnegyed-projekt ellen – olvasható Várnai László Indexhez eljuttatott levelében, amely a Baán Lászlóval készült Index-interjúra reagál. 

Hangsúlyozzák, hogy a Városliget zöldterületének, épített infrastruktúrájának, burkolatainak, padjainak, közvilágításának, mellékhelyiségeinek megújítása ellen sosem tiltakoztak. Látják, hogy

de új épületet már ne emeljenek, fogadják el a fővárosiak akaratát, és kompromisszumként az eddig épült épületek befejezését.

Az Indexhez eljuttatott közleményük kitér a Civilzugló Egyesület Múzeumi Negyeddel kapcsolatos tiltakozásai történetére, amely 2014-óta tart:

Mi adtuk át Baán úrnak a 20 000 tiltakozó fővárosi aláírását, vitatkoztunk vele a parlament kulturális bizottságában, mi szerveztük a Fogadj örökbe egy fát! és a parlament elé vonulós Megvédjük Budapest fáit! demonstrációt, mi szerveztük a Ligetvédőkkel a Hősök terei tízezres demonstrációt, és a mi tagjaink és a Ligetvédők ellen folyik bírósági eljárás, mert mi – ellentétben a főpolgármesterrel – ténylegesen oda is láncoltuk magunkat, amikor sorra lesöpörték a szakmai érveket, és már nem volt más mód a tiltakozásra. És emlékezhetnek, a mi egyesületünk adta be és nyerte sorra a pereket, semmisítették meg sorra az építési engedélyeket, mert a hivatalok még a kevés megmaradt környezetvédelmi építési törvényt sem tartották be.

Az egyesület problémásnak látja a következőket:

• Nem érzik fairnek, hogy „a vitát mind Baán úr, mind az ellenzék a kormány és a főpolgármester közti politikai kardozás szintjére silányítja”.

• A civilek legfőképp urbanisztikai okokból, és csak másodsorban zöld, „famentő" okból ellenzik a projektet.

• Az ellenzék csak később ült rá a témára, és ezt a civilek nem is vették jó néven. 

• Alapvetően elfogadhatatlan, hogy az akkori zuglói polgármester, Papcsák Ferenc úgy nyújtott be törvényjavaslatot a Városliget 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek hitbizományba adásáról, hogy erről a zuglóiakat nem kérdezte meg.

• A múzeumnegyed-koncepció elavult, XIX. századi elgondolás, városfejlesztési szempontból alapvetően hibás. A főváros Tarlós István idején elfogadott Budapest 2030 hosszú távú fejlesztési terve is a volt iparterületek felszámolását és a turisztikai attrakciók széthúzást javasolja.

• A projekt az évek során számtalanszor változott, mert a kormánybiztos és a Zrt. maguk is többször észlelték, hogy zsákutcába futottak. Ennek egyik oka, hogy jellemzően nem fogadták el a civilek, szakemberek véleményét. Ide tartoznak a  Múzeum Negyed mára elvetett elemei: a Királydombra tervezett Tudásközpont, az Ajtósi Dürer sorra tervezett Fővárosi Nagycirkusz, a Dózsa György útra tervezett Építészeti és Fotómúzeum.

• 2015 környékén még fel sem merült a Városligeti Színház és a Magyar Innováció Házának a terve.

• Abszurdum a Közlekedési Múzeum lebontása, és siralmas, hogy „a magyar innovációt a XXI. században egy XIX. századi, már a maga korában is elavult historizáló giccset betonból visszaépítve akarják bemutatni”.

• A Nemzeti Galéria jó helyen van „a legtöbb turista által látogatott helyen, és Magyarország tán legreprezentatívabb épületében, a budai Várban”.

• Turizmussal foglalkozó szakemberek szerint a külföldi és a belföldi turisták sem utaznak sehová egy új múzeumnegyed kedvéért.

Mindezért oktalannak és

amely a Városligetbe turisták százezreit hozza. Egy új gyerekszínháznak is lehet jobb helyszínt találni. A zsúfolt hatodik, hetedik kerületben élőknek fontos, hogy a Ligetnek legyenek csendes, kiserdőszerű részei. A frissen rendbe tett részek intenzívebb használatából kiderült, hogy ez a békésen sétáló, csendes funkció e területeken elveszett – zárul a közlemény.

(Borítókép: Várnai László a Civilzugló Egyesület elnöke 2016. március 18-án a Városligetben. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)