A nagy múltú magyarországi kutyásszakma nemzetközileg elismert. Számos tenyésztő, kutyakiképző, handler (kutyafelvezető), etológus dolgozik benne, akik már bizonyítottak. Sorozatunk első részében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a törökországi vámhatóság közös nevezőit, a kutyákat vizsgáljuk.

Magyarország és Törökország között 2014-ben kezdődött szakmai kapcsolat, amelyben a kutyák vitték a főszerepet. A két ország vámigazgatásának vezetői több nemzetközi szakmai fórumon találkoztak már, amikor felvetődött, hogy a török partnernek tudna-e a NAV segíteni a kutyák beszerzésében. Korábban a vámosok és a rendőrök közösen dolgoztak, ekkor a rendőrség ebeit alkalmazták, nem voltak saját szolgálatai kutyái, így azok képzéséhez, vezetéséhez nem értettek.

A magyar rendvédelmi szervek kutyakiképzési tevékenységének színvonala, mind pedig a nevesebb tenyésztők kutyáinak minősége nemzetközileg elismert. Ezért is fordultak a törökök ebben a kérdésben a magyar vámhatósághoz

– mondta Kis Péter, a NAV szóvivője, aki arról is beszélt, hogy a munkakapcsolat egészen 2018-ig intenzív volt. 

Törökország lényegesen nagyobb Magyarországnál, és elhelyezkedéséből adódóan óriási kereskedelmi forgalom megy keresztül rajta, ezzel párhuzamosan a csempészet mértéke is jelentős, ezért van szüksége az ottani vámhatóságnak is képzett keresőkutyákra. A két ország méretbeli különbségeiről sokat elmond, hogy

Kis Péter azt mondja, hogy az együttműködésben a NAV a török partnernek elsősorban a megfelelő minőségű szolgálati kutyák beszerzésében segít.

A török kollégákat a NAV 2014-ben látta először vendégül, akkor a magyar hatóság kutyavásárára érkeztek. Ezeken a vásárokon döntik el, mely tenyésztőtől milyen kutyákat vesznek szolgálatra. Ilyenkor egy kétszintű képességfelmérést tartanak az úgynevezett nyers kutyáknál, ezeket természetes, illetve szimulált helyzetekben tesztelik. Azt figyelik, hogy egy-egy eb mennyire képes a kapott feladatát végrehajtani, miközben számos dologgal (hanghatások, egyéb ingerek) igyekeznek megzavarni. A vendégeink annyira elégedettek voltak az első látogatásuk után, hogy elindult a szorosabb együttműködés

– mondta a NAV szóvivője.

A kutyavásárok tenyésztőit alaposan megszűrik, így csak olyanokat keres fel, hív meg a NAV ezekre az alkalmakra, akik a hosszú évek alatt már több hazai és külföldi rendvédelmi szerv ebválogatásán bizonyították, hogy az általuk eladásra kínált kutyák megfelelnek a szigorú alkalmassági követelményeknek, a tőlük megvásárolt kutyák pedig eredményesen hajtották végre azokat a feladatokat, amikre kiképezték őket.

A magyar–török együttműködés részeként a magyar pénzügyőrök részt vettek egy-egy tíznapos kutyakiképzési programban. A programban a kutyák extrém mennyiségű kábítószerrel (ötven-százötven kilogramm ópiummal) gyakorolhattak. 

Azt is elárulta Kis Péter, hogy a törökök több tucat kutyát vásároltak már, utoljára 2018-ban is tizennégy ebet vittek el magukkal. A legmegbízhatóbb és leginkább kipróbált fajtákat részesítik előnyben, ezért német juhászokat, holland, illetve belga juhászokat vételeztek a legtöbbször, de springer spániel és német vizsla is került már a képzeletbeli kosarukba.

Azt, hogy a törökök mennyire elégedettek, és miért is éri meg nekik annyira a NAV segítségével magyarországi tenyésztőktől vásárolni, elég azzal az adattal alátámasztani, hogy csak a 

Itt érdemes elmondani, hogy a NAV szolgálati kutyái 

A magyar–török kapcsolat érdekessége még, hogy míg a NAV a szolgálati kutyái cigaretta, kábítószer és bankjegyek (forint, euró) felderítésére alkalmasak, addig Törökországban a kábítószeren és a cigarettán kívül az országukból ki nem vihető teák keresésére is használják az ebeket. Hasonlóan magyar kollégáikhoz, a törökök kényszerítőeszközként is bevethetik a négylábúikat, azaz elfogásoknál és speciális kutatófeladatoknál is hálás segítséget jelentenek a pénzügyőröknek.