Több mint ötezer éves ipari méretű sörfőzdét találtak Abüdosz ókori egyiptomi régészeti lelőhelyen – adták hírül az egyiptomi hatóságok. Ez lehet a legrégebbi ilyen létesítémény.
A feltárt sörgyár egyszerre huszonkétezernégyszáz liter sört állíthatott elő a királysírokban végzett kegyeleti rítusokhoz, ugyanis előszeretettel használták ezt az italt rituális célokra a feltárást végző amerikai és egyiptomi régészek szerint. Az üzemre egy ősi temetkezési helyen leltek az archeológusok.
Brit régészek már a 20. század elején a nagyüzemi sörfőzde létezésére utaló nyomokat fedeztek fel Abüdoszban, az egyik legjelentősebb egyiptomi régészeti lelőhelyen, de ők nem tudták megállapítani, hol lehet. A történelmi sörgyárat végül egy amerikai-egyiptomi közös expedíció találta meg Matthew Adams, a New York-i Egyetem Szépművészeti Intézetének kutatója és Deborah Vischak, a Princeton Egyetem ősi egyiptomi művészettel és régészettel foglalkozó professzora vezetésével.
A frissen megtalált abüdoszi sörgyár Narmer király, a korai dinasztikus kori I. dinasztia (i.e. 3150-2613) első uralkodója, a Felső- és Alsó-Egyiptomot több mint ötezer éve egyesítő fáraó idejéből származhat,
Mosztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti főhatóság főtitkára szerint.
A Kairótól négyszázötven kilométerre délre, a Nílustól nyugatra fekvő sivatagban feltárt sörgyárban nyolc húsz méter hosszú és két és fél méter széles „termelőegységet” tártak fel, ezek mindegyikében - két-két sorban - negyven nagyméretű cseréptartályt, amelyek gabonakeverék és víz felhevítésére, azaz a sör előállítására használták.
Matthew Adams kutató úgy gondolja, hogy
az abüdoszi sörgyárat azért építhették ebben a térségben, hogy sörrel lássák el az egyiptomi fáraók temetkezési kamráin belül tartott királyi szertartásokat.
A New York-i Egyetem Szépművészeti Intézetének munkatársa arról is beszélt, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a régi egyiptomiak sört használtak az áldozati rítusoknál.