Szerintem a férfiak olyanok, mint egy óriási rét, ahol lehet szaladgálni, mindenfélét csinálni, mi, nők pedig egy sűrű dzsungel vagyunk mellettük − mondta Borbély Alexandra a Feminának.

A színésznő szerint a nők mindig vágytak a férfiakkal való egyenrangúságra, ugyanakkor egy nő akkor nő, ha amellett, hogy vannak céljai és erős, képes lágy és puha is lenni. Borbély Alexandra beszélt a családjában a női szerepekről, a nagymamáját és az édesanyját egyaránt mindig nőies nőként jellemezte. A családban azonban azt látta, hogy apa keresi a pénzt, eltartja a családot, anya pedig biztosítja az otthon melegét. 

Mindig éreztem, hogy én nem ezt a példát fogom követni 

− hangsúlyozta.

Az interjúban régi sérelmeire is emlékezett.

A húgomnak csodájára járt a falu, hogy milyen gyönyörű. Én voltam a szeplős, szőke, ő a barna szemű, barna hajú gyönyörűség. Rögtön tudtam, hogy nem én vagyok a szép a családban 

− emelte ki a színésznő, akinek mai napig fáj, ha valaki szóvá tesz valamit a külsején. Kiemelte ugyanakkor, hogy ettől függetlenül mindig csinosan öltözködött, és már középiskolában magassarkút viselt. Fontosnak tartotta, hogy elegánsan, nőiesen jelenjen meg mindenhol.

A Jászai Mari-díjas színésznő azt is elárulta, szerinte milyennek kell lennie egy nőnek a 21. században. Fontosnak tartja, hogy a nők minél sokszínűbbek legyenek, ne legyen nyomás azokon, akik családot akarnak, és gyerekeket nevelni.

Lehessen így is meg úgy is! Legyünk színesek, lehessen karrierünk, és mindent csinálhassunk úgy, mint a férfiak. Aki pedig nem vágyik erre, annak is legyen könnyű, és ő is érezhesse magát ugyanolyan egyenrangú nőnek

− fejtette ki véleményét a színésznő.