A nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 17-ére, azaz mára esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására. Böjtölni azonban nem csak a vallásos emberek kezdenek ebben az időszakban.
A nagyböjt latin elnevezése quadragesima, negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik, és húsvétvasárnap ér véget.
A Magyar Kurír írása szerint a böjti időszak hosszáról az Ószövetségben nincs konszenzus: Saul halála után hét napig tartott, Mózes viszont negyven napon át böjtölt, mielőtt a tízparancsolatot közzétette. Az Újszövetségben Anna prófétaasszony böjttel és imádsággal szolgálta Istent, és várt a megígért Messiásra. Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. Ennek alapján már az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt, amely az imádkozással együtt megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására.
A ma kezdődő és húsvétig tartó böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, és 336 óta nyúlik át a böjt a nagyhétre is. A negyvennapos böjt ettől az időponttól kezdve alakul ki, de törvénybe csak 1091-ben, II. Orbán pápa iktatta.
A katolikus egyház vezetője évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez a nagyböjt kezdetén. Idén üzenetének témája: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe…” Nagyböjt: a hit, a remény és a szeretet megújításának ideje. Ferenc pápa idei üzenetében egyebek mellett azt írja: a nagyböjt arra szolgáló idő, hogy higgyünk, vagyis befogadjuk Istent az életünkbe, és megengedjük neki, hogy „lakást vegyen” nálunk. A böjtölés azt jelenti, hogy felszabadítjuk életünket mindattól, ami azt megterheli – az igaz és hamis információk, illetve a fogyasztási cikkek áradatától is –, hogy kitárjuk szívünk ajtaját az előtt, aki egészen szegényen, mégis „kegyelemmel és igazsággal telve” érkezik hozzánk: az Üdvözítő Isten Fia előtt.
A nagyböjt folyamán figyeljünk jobban arra, hogy »biztató szakkal szóljuk, amelyek bátorítanak, erőt adnak, vigasztalnak, előrelendítenek, és ne olyan szavakkal, amelyek megaláznak, elszomorítanak, bosszantanak és semmibe vesznek«. Ahhoz, hogy reményt önthessünk másokba, néha elég egyszerűen »kedves embernek lenni, aki félreteszi saját gondjait és teendőit annak érdekében, hogy figyelmet szenteljen, mosolyt ajándékozzon, biztató szót szóljon, teret adjon a meghallgatásra az általános közöny közepette«. Az elmélyedésben és a csendes imádságban inspirációként és belső fényként kapjuk a reményt, amely megvilágítja a küldetésünkkel kapcsolatos kihívásokat és döntéseket
– írja Ferenc pápa. Az egyházfő szerint a társadalmi szeretetből kiindulva előrehaladhatunk a szeretet civilizációja felé, amelyre mindannyian meghívottnak érezzük magunkat. Egyetemes dinamizmusával a szeretet új világot képes építeni, mert a szeretet nem meddő érzelem, hanem a legjobb módja annak, hogy hatékony utakat találjunk a fejlődéshez mindenki számára. A szeretet ajándék – írja Ferenc pápa –, amely értelmet ad az életnek, és lehetővé teszi, hogy a rászorulókra családtagként, barátként és testvérként tekinthessen a világ.
A hamvazószerda mindig a húshagyókeddet követi, idén ez a nap mára, vagyis február 17-re esik. Hamvazószerda napja mindig egy mozgó dátum, az aktuális év húsvétvasárnapjától függ. Húsvéttól kell visszaszámolni – a vasárnapok kivételével – a negyven napot, és így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, a hamvazószerda.
A keresztény ünnep elnevezése onnan eredeztethető, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Ez a szokás máig fennmaradt: az előző évben megszentelt barka hamujával rajzolnak a papok keresztet a hívek homlokára.
A hamvazószerda a farsang, a tavaszvárás ősi örömünnepének a végét is jelenti egyben. A farsang német eredetű szó, mely elnevezés a 15. században tűnt fel. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.
Kutatások szerint számos egészségügyi előnyünk származhat a diéta ezen formájából, de csak akkor, ha helyesen csináljuk.
A böjt nem alkalmas gyors, hosszú távú súlyvesztésre, azonban tisztító és immunrendszert erősítő funkciói jótékony hatással lehetnek szervezetünkre.
Alapos felkészüléssel, átgondoltsággal és helyes módszerrel viszont igen. A szakemberek szerint viszont nem mindenkinek ajánlott. A szigorú, vallási alapú böjtök is megengedőek a gyermekekkel, idősekkel, betegekkel szemben, azonban a nem vallási eredetű böjtölés esetében is vannak nagyon erős szabályok: tilos a böjt minden formája az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek, a várandós vagy szoptató anyukáknak, a betegségből, sérülésből felépülésben lévőknek, a kórosan soványaknak, az étkezési zavarokkal küzdőknek, valamint azoknak, akiknek voltak ilyen problémái a közelmúltban.
A legjobb, ha böjt előtt dietetikussal vagy orvossal konzultálunk. Érdemes egy könnyebb böjtformával kezdeni, ami lehet méregtelenítő kúra vagy szénhidrátcsökkentett diéta.
Az egyik legnépszerűbb típusa a böjtnek a kalóriákon alapuló időszakos böjt, az 5:2-es böjtölés, ami azt jelenti, hogy 5 napon keresztül az ajánlott mennyiségű kalóriát, majd 2 napon keresztül annak mindössze negyedrészét visszük be a szervezetünkbe.
A szakemberek elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy erőltetni semmit sem szabad, mindenkinek jelez a saját teste, amikor nem bírja. Ekkor lazítani kell a szabályokon.
Borítókép: Jézus jeruzsálemi bevonulását megjelenítő virágvasárnapi menet résztvevői a barkaszentelés után a debreceni Déri téren. A keresztények virágvasárnap emlékeznek Jézus jeruzsálemi bevonulására, valamint ekkor kezdődik a nagyhét, amely a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt