Az online világ szereplőinek napindító rutinja, hogy a Gemiusban megnézik az előző nap forgalmi adatait. Nem új jelenség, hogy a Femina az egyetlen női oldal, amely a legnagyobb hírportálok között olykor felverekszi magát a dobogóra. Mi a titok?

Nem az, amit sokan hisznek, hogy a Femina az Index kistestvéreként az Index nyitóoldaláról él, illetve némi lefelé görgetés eredményeképpen onnan szerzi forgalma jó részét. Persze fontos számunkra a jelenlét, az Index erős, hiteles márka, ilyen módon a Femina brand megítélését is mindenképpen emeli. De rengeteg munkánk van abban, hogy az olvasóink eleve a Feminát fogyasztják.

Mondana pár számot az eléréseikkel kapcsolatban?

Magyarország piacvezető online magazinjaként februárban a belföldi internetező AB-státuszú nők 63 százalékát értük el, naponta 600 ezren, míg havi szinten 3 millió 340 ezren olvastak minket a Gemius adatai szerint. Nincs különösebb titkunk, azt hiszem, talán a csapatszellem a legfontosabb, ami folyamatosan viszi előre a portált. Számíthatunk egymásra és szeretjük a munkánkat. Ez persze nem jelenti azt, hogy néha nem vagyunk fáradtak, vagy nincsenek problémáink, nehezebb időszakaink.

Ön mióta áll a Femina élén?

2007-ben érkeztem, előtte 2001-től 2007-ig az Nők Lapja Caféban dolgoztam. A kétezres évek eleje jelentette a női magazinok hőskorát. Szerencsém volt, mert ott lehetettem a kezdeteknél, akkoriban még nem volt ekkora pörgés, és igen sokat tanulhattam a formátumról, a működésről. Ezt megelőzően nyolc éven át színészként dolgoztam Zalaegerszegen és Sopronban, ami fontos állomás volt az életemben, igazi színészóriások között tanultam meg, mi az érték, mi a nyitottság, és itt derült ki számomra az is, mennyi rétege van az igazságnak.

Miért fordított hátat az eredeti szakmájának?

Szimplán anyagi okok miatt. A színészek soha nem kerestek jól – kivéve azt néhány tucat, valóban befutott színészt, akik egyfolytában dolgoztak –, rettentő kiszolgáltatott a helyzetük, 30 évesen pedig ideje volt egzisztenciát teremtenem. A színészeknek nyilván ma sem könnyű, amit az SZFE körül kialakult helyzet is mutat. Hiszem, hogy egy hosszabb párbeszéd megoldhatta volna az egyetem problémáit, ennek elmaradását hiányolom, ráadásul ezen a hadszíntéren is bebizonyosodott, hogy a világ nem fekete-fehér: tele van árnyalattal.

Mi kellett ahhoz, hogy az online világban kössön ki?

Az, hogy öntudatos színészként ne írjam alá a szerződésemet az évad elején. És itt semmiképp sem a csodálatos, emberileg és szakmailag is mindig támogató egykori igazgatómra, Mikó Istvánra gondolok. Ezután bárhova jelentkeztem, nem kellettem, mert a színészekről eleve azt gondolják: problémásak. Az akkor frissen indult Nők Lapja Caféhoz mégis felvett Szakály Andrea – a site alapító főszerkesztője –, aki nem a hagyományos módszerek szerint verbuválta a csapatot. Azt hiszem, számára még vonzó is volt az online területen való tájékozatlanságom, számtalan dolgot teszteltem annak köszönhetően, hogy nem volt rutinom, megfelelő tudásom, így igazából olyan voltam, mint egy átlagos olvasó.

Itt mi volt a feladta?

Eleinte olvasói levelekre kellett válaszolnom, fórumot moderáltam, majd ahogy tanultam, fejlődtem, kaptam egyre komolyabb feladatokat. Projektmenedzserként és szerkesztőként távoztam. 2007-re megelégeltem, hogy az én tempómhoz, tenni akarásomhoz képest egy multi cégnél igen lassan haladnak a dolgok, ami az online világ gyorsasága mellett nemcsak fárasztó, de meglehetősen bosszantó is volt. Ma már persze sok dolgot másképp látok, és megértettem a miérteket is.

Hova igazolt innen?

Kaptam egy ajánlatot egy garázscégtől, miszerint teljesen szabad kezet kapok egy női portál, a Femina felépítésében, ami ugyan alapjaiban már létezett, de akkor 800-1000 napi látogatója volt csupán. Év végére azt ígértem, hogy 30 000-ig feltornázom a napi látogatószámot.

Bátor kijelentés. Összejött a célszám?

Igen, és itt térnék ki arra, hogy a Femina mai sikerei miért a múltban keresendők. Pénz a kezdet kezdetén nem igazán volt, lelkesedés viszont annál inkább. Az oldalt a szív vitte előre, emellett pedig a tudatos építkezés. Akiknek ebben oroszlánrészük volt, az Fehér Ági, Fehér Roxi és Horváth Juli. Ők rengeteget tettek a Femináért, és mertek nagyot álmodni. Fontos volt például, hogy napszakhoz igazítottuk a frissülések témáit, ekkor, a női magazinok hőskorában, jobbára éjfélkor frissült a tartalom. Rettentő proaktív volt a stáb, néztük a nemzetközi trendeket, ehhez alakítottuk a tartalomgyártást, a fejlesztéseket, az újságírók nemcsak tudták, mi az, hogy SEO, de használták is a tudásukat, emiatt is jól fejlődött az oldal. Sokat írtunk televíziós műsorokról, jól működő promóciós együttműködéseket hoztunk tető alá kereskedelmi tévékkel, így a közönség sokszor találkozhatott a Femina névvel a nagy elérésű csatornákon, épült a brand. Ott voltunk az Iwiwen, amikor az bedőlt, az elsők között kapaszkodtunk fel a Facebookra, és rengeteg szolgáltatást kínáltunk: szakértőket, teszteket, miegymást.

A mai Femina milyen?

Mondok egy példát. 10 éve simán leírtuk, hogy valaki 60 évesen is jól néz ki. Ma már egy nőt nem a korához mérve szemléljük, hiszen ez igen bántó szemüveg, hanem egyben, kerek egészként, mert ahogy mi, nők változtunk, úgy a fogyasztói szokások is átalakultak. A mi felelősségünk az, hogy úgy nyúljunk egy témához, hogy a nők a nap végén elfogadóbbak legyenek saját magukkal.

November végén megújult a Femina. Mi változott?

A dizájn és új szlogenünk lett: Femina – Énidő. Veled. A 21. századi, öntudatára ébredő nőhöz szólunk. A váltáskor Szily Nóra az ország meghatározó nőivel készített egy 10 részes interjúsorozatot arról, hogy ma mitől nő a nő. A színes, változatos témák továbbra is a portál jellemzői maradtak. Vannak szakértői anyagaink, publicisztikák, interjúk, ugyanakkor szórakoztató tartalmaink is.

Az olvasó tehát mindent megtalál egy helyen?

Igen. Kiszolgáljuk azt az igényt, hogy az olvasó ma már mindent egy helyen akar beszerezni: az írott szöveget, a podcastot, a mozgóképet. Nálunk az írott szöveg a legfontosabb, azt fejlesztjük, és abba ágyazzuk a rádiós és videós tartalmainkat, magyarán mindent a cikken belül helyezünk el, nem kezdünk például külön YouTube-csatorna építésébe.

Nem lehet nem észrevenni, hogy csak nők írják a lapot. Ennek mi az oka?

Abban hiszek, hogy nők írjanak nőknek, ez a koncepció része. Közel másfél évtized alatt megtapasztaltuk, mitől működik a lap, például ettől. Meg attól is, hogy a kevesebb több, a Femina napi 20-25 anyaggal frissül, tehát még mindig a kézműves termék kategóriába tartozik, ám a magazinok között így is piacvezető.

(A Feminát kiadó Femina Média Kft. – az Indexhez hasonlóan – az Indamedia Network leánycége.)

(Borítókép: Rácz Brigitta. Fotó: Szováthy Kinga / Index)