Az élni és megmaradni vágya, álma valósult meg az erdélyi Bethlenszentmiklóson a 2019-es templomtűz után. A romániai Fehér megyei szórványtelepülés unitárius egyházközösségének példás összefogása eredményeként újból harangszó hívja templomba a még itt élőket, és ad reményt egy jobb jövőre.
2019 októberében tűz ütött ki a dél-erdélyi, szász múlttal is büszkélkedő bethlenszentmiklósi, még a XV. században épült unitárius templom tornyának tetőszerkezetén. Szinte azonnal porig égett a toronysüveg, a falusiaknak, illetve a környékbeli tűzoltóknak esélye sem volt oltani, olyan gyorsan vált a lángok martalékává a több évszázados tetőszerkezet, valamit megsérült, elrepedt a templom 1631-ben öntött nagyharangja is. Valójában mindkét harang végérvényesen megrongálódott és használhatatlanná vált. A tűz okát vélhetően a harangszerkezet elektronikájának meghibásodása – egy rövidzárlat – okozta.
Itt egy magánfelvételen látszik, ahogyan a lángok felcsapnak:
A kárt nem nézték tétlenül az erdélyi, illetve anyaországi civilek, egyből felkaroltak egy szinte inaktív - a Szórványban - néven regisztrált egyesületet, és házalni kezdtek az új toronyért.
A templom úgynevezett A kategóriás védettségű, ami annyit tesz, hogy sem az önkormányzat, de még maga az állam sem nyúlhat hozzá, restaurálhat a szakhatóság szigorú felügyelete és engedélye nélkül. Ez az egyik, bürokratikus akadálya is annak, hogy a mai napig nem készült el a toronysüveg, pedig a pénz összejött rá.
A szakhatóság elvégezte vizsgálatokat, ismert a tűznek a toronyra kifejtett hatása, strukturális következménye, ennek eredményeként találtak műszaki megoldást a torony ideiglenes befedésére 2019-ben. Viszont a templom javítási költségeit újabb szakértő bevonásával kell meghatároztatni, ennek alapján lehet beárazni, hogy mennyibe fog fájni a felújítás. Ezt a szakértői nyilatkozatot a romániai Magyar Unitárius Egyháznak központilag kellene megkérnie, azonban ez mindmáig nem készült el.
Ergo van pénz, csak nem tudják mire és mennyi kell.
Ha nincs torony, attól még a harangnak szólnia kell, ezt vette fejébe a faluban nevelkedett, elvándorolt lokálpatrióta, Bodoczi Annamária, aki a falusiakban és a szórvány hitevesztettségében szinte egyedüliként tartja a lelket, és kezdett kalapozásba. Adománygyűjtő kampánya során 20 ezer lejt (másfél millió forintnak megfelelő) összeget szerzett, és amíg a bürokrácia miatt nem kerülhet harang a toronyba, kijárta, hogy idén tavasszal harangláb épülhessen a templom mellé, és abba hanarng kerülhessen. A jótékonykodók közt vannak civilek, pártszervezetek, de még a magyar állam is beleadott a közösbe.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozta a székelyudvarhelyi Lázár Imre harangöntő mester műhelyében készült, 210 kg-os harangot, amelyet a Kovászna megyei Kós Károly- és Ybl Miklós-díjas Zakariás Attila műépítész készített például. Ez kerülhetett most az ideiglenes haranglábra, és szólalhatott meg végre a szebb napokat megélt hívek örömére.
A ma Romániában, Fehér megyében található Bethlenszentmiklós eredetileg szász településként alakult ki a Küküllő mentén, Balázsfalva és Dicsőszentmárton között, ám 1390-ben Zsigmond király Bethlen Gergelynek adományozta, és azt követően a Bethlen család birtokai közé tartozva megerősödött magyar jellege.
Ma közel 1400 lakosa van, amelyből 2011-ben 760 személy vallotta magát magyarnak. Felekezeti szempontból a magyar közösség fele-fele arányban oszlik meg a református és unitárius hit között. Az unitárius gyülekezet 320 lelket számol.
A bethlenszentmiklósi unitárius templomot vélhetően a késő Árpád-korban, a XIII. században kezdték el építeni. A reformációig katolikus templomként működött, majd a reformáció kora óta unitárius hívek használják. Jelenlegi formáját a XVII. században kapta, ekkor építették fel a tornyot is, amely az évek során összesen három harangnak adott otthont. Kettő közülük jelenleg is a templomban található. 2011 óta a templom A kategóriás műemlék.
(Borítókép: A bethlenszentmiklósi unitárius templom új haranglába 2021. február 3-án. Fotó: Kiss Gábor / MTI)