Harminc éve, 1991. március 21-én halt meg Leo Fender, az első sorozatban gyártott, elérhető áron kínált elektromos gitár megalkotója, aki forradalmasította és a rockzene legnépszerűbb hangszerévé tette a gitárt.
Clarence Leonidas Fender 1909. augusztus 10-én született a kaliforniai Anaheimben, ahol még életében utcát neveztek el róla. Az elektronika iránti érdeklődése már tizenévesen megmutatkozott, hobbija lett a rádiószerelés, de könyvelőnek tanult és a nagy gazdasági világválság kitöréséig egy állami hivatalban dolgozott. Akkor az utcára került, és mivel a hivatalnok életet egyébként is unta, rádiójavító és -szerelő vállalkozást indított Fullertonban. Üzletébe hamarosan a rádiótulajdonosok mellett muzsikusok is járni kezdtek, akiknek gitárjuk hangosításával, a hangszedővel (pickup) támadtak gondjaik.
Leo Fender így számára váratlanul került kapcsolatba a zenével, gitározni ugyanis nem tudott és élete végéig sem tanult meg. A gitárokat azonban kiismerte, s „Doc” Kauffman gitártervezővel társulva 1945-ben elkészítette első, tömör testű elektromos gitárját. A lapgitárt nem ő találta fel, de ő tervezte és hozta kereskedelmi forgalomba az első megfizethető árú modelleket.
1946-ban létrejött a Fender Electric Instrument Company. 1950-ben George Fullertonnal szövetkezve piacra dobták az Esuire modellt, amelyet hamarosan Broadcasterre, majd – egy jogvita folytán – Telecasterre változtattak. A kétpickupos „Tele” formájával és gyökeresen új hangzásával gyorsan népszerű lett, és az elmúlt évtizedek alatt sem veszített népszerűségéből. Hűséges használói között olyan neveket találunk, mint Keith Richards a Rolling Stonesból, Robbie Robertson az egykori Bandből vagy Bruce Springsteen.
Aztán 1954-ben jött a még nagyobb dobás: a hárompickupos Stratocaster megint új hangzást hozott, és a popzene történetének legnépszerűbb hangszere és a modern kor egyik kulturális ikonja lett. A „Strat” formáját mindmáig másolják világszerte a legkülönbözőbb fantázianeveken, és ugyancsak hosszú azoknak a gitárhősöknek a névsora, akik mindmáig erre a típusra esküsznek. Csak néhány, aki a nevét is adta hozzá: Jeff Beck, Eric Clapton, Robert Cray, David Gilmour, Buddy Guy és persze minden idők legnagyobb gitárosa, Jimi Hendrix. A Stratocaster piacra dobásának ötvenedik évfordulóját 2004-ben The Strat Pack elnevezésű nagyszabású koncerttel ünnepelték, amelyen fellépett többek között Hank Marvin, Brian May, Joe Walsh, Gary Moore, David Gilmour és Albert Lee, akik természetesen mind Fender-gitárt pengettek.
Leo Fender a basszushangszerek területén is forradalmat indított el. 1950-ben került piacra első basszusgitárja. A Precision Bass neve arra utal, hogy a bőgőtől eltérően érintők vannak rajta, mint a gitáron, és ez pontosabb intonálást tesz lehetővé. A hangszert már nyakba is lehetett akasztani, így a rajta játszó zenész már nem volt egy helyhez kötve a színpadon. A „P-Bass”, majd a Jazz Bass alapvetően megváltoztatta a country-, rock-, blues- és jazzegyüttesek megszólalását.