A Music Hungary Szövetség szerint a járvány ellenére legalább húszezer hazai zenei rendezvényt meg lehetne menteni. A zenészek, alkotók, előadók, koncert- és fesztiválszervezők, zenei menedzserek és rendezvénytechnikai szakemberek érdekvédelmi szervezeteként működő szervezet megkezdte egy zenei újranyitási terv előkészítését.
A rendezvényszervezők és a közreműködők számára kiemelten fontos, hogy az újranyitás tervezhetően történjen. Ha a szakma nem lát előre, augusztusig várhatóan újabb 40 ezer zenei rendezvény marad el, amelyből akár húszezer megmenthető lenne
– áll a szövetség MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írták, a döntéshozóknak fel kell ismerni: a kultúrát meg kell menteni ahhoz, hogy a társadalom egyben maradjon. A Music Hungary Szövetség munkacsoportot alakított, és együttműködik a kormányzati szervekkel, hogy hatékony és biztonságos zenei-kulturális újranyitási tervet dolgozzanak ki.
Ehhez három alapvető dologra van szükség: tervezhetőségre, azonnali és hatékony állami segítségre és az 5 százalékos kulturális áfa bevezetésére
– idézte Weyer Balázst, a szövetség elnökét a kommüniké.
A Music Hungary Szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy hozzon nyilvánosságra egy tervezhető menetrendet a rendezvények számára. A közlemény kiemeli: az Egyesült Királyság három hete bemutatott egy hasonló ütemtervet, miután több nyári nagy fesztivál is bejelentette, hogy elmarad, ám azokra, amelyek a tervezett nyitási lépcsők szerint várhatóan megtarthatóak lesznek,
néhány nap alatt elfogyott minden jegy.
A közlemény kitér arra, hogy az áfacsökkentés kérdésében megnyerték maguknak Demeter Szilárdot. A javaslatot a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos is támogatja, annak alapját az a hatástanulmány biztosítja, amelyet novemberben publikáltak, és részletesen olvasható a honlapjukon.
Ha nem őrizzük, védjük meg az alkotókat, nem támogatjuk azokat, akik létrehozzák, elérhetővé teszik, színpadra állítják, az beláthatatlan, hosszú távon is fájdalmas morális és anyagi károkat fog okozni Magyarországon
– hangsúlyozta a szövetség, amely szerint az elmaradó koncertek egyszerre sújtják az otthonába zárt, közösségi élményre sóvárgó közönséget, a színpadra vágyó, egzisztenciális problémákkal küzdő zenészeket és azokat, akik a háttérben várják, hogy dolgozhassanak: menedzsereket, fény- és hangtechnikai szakembereket, koncert- és fesztiválszervezőket, színpadépítőket és másokat.
Tavaly a szokásos átlag hatvanezer zenei rendezvényből csupán nyolcezer valósult meg az év első három hónapjában, illetve a nyári, ötszáz fősre korlátozott formában, ami 87 százalékos visszaesés az előző évhez képest.