Rost Andrea Kossuth-, Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Idén márciusban még egy Bartók–Pásztory-díjat is kapott, a kitüntetések hadát pedig egy egészen váratlan címmel egészítette ki, ugyanis a világhírű szoprán aranykalászos gazda lett.

Úgy tűnik, Magyarországon egyre nagyobb divat beállni a földművesek sorába és mezőgazdasági ismereteket gyűjteni. Nemrég az Index is beszámolt róla, hogy több magyar híresség is aranykalászos-képzésre adta a fejét, például Delhusa Gjon, vagy ott van az egykori modell, Bódi Sylvi, aki már meg is szerezte a bizonyítványát.

Rost Andrea új képesítése kapcsán a Borsmenta gasztronómiai magazinnal beszélgetett.

Ahogy azt az Index is megírta, az énekesnő 2020 őszén került a Szent László Kórházba koronavírus-fertőzéssel. Lassan lábadozott a betegségből, ami nemcsak fizikailag, lelkileg is megviselte. Viszont mióta sikeresen meggyógyult, úgy érzi, hogy újjászületett. Ettől pedig új erőre kapva nekilátott régi álmai megvalósításának. Ahogy fogalmazott:

Eddig volt a jól nevelt, kontrollált operaénekes, aki viszi a pályáját, a kislányt az álmaival pedig elnyomtam. Most megpróbálom ezt a vadócot is szabadjára engedni.

Ezek az álmok pedig szinte mind a gasztronómiához köthetők. Mivel felmenői között sok volt a földműves, mindig érdekelte a mezőgazdaság és a növénytermesztés. Nagy vágya egy gyümölcsös a Balaton-felvidéken, éppen ehhez keresi a megfelelő területet, mert ha már belevág egy ilyen projektbe, nem szeretné elkapkodni, és hibás döntéseket hozni.

A Balaton-felvidék a szívem közepe, úgyhogy a környék már megvan, de még alakul a pontos helyszín. Nagyon sok mindenen múlik az álmaimban szereplő gyümölcsös létrehozása és gondozása. Nem egy szigorú ültetvény a vágyam, hanem egy kis liget, amiben csupa olyan gyümölcsfa van, amely szereti egymást. Egy biokertész is segítségemre lesz abban, hogy ezek a nagyon intelligens növények hogyan érezhetik jól magukat és segíthetik egymást. A föld minősége, a fagyokra való felkészülés sem egyszerű kérdések. Remélem, úgy tudok belevágni ebbe az álmomba, hogy annak értelme is legyen.

Viszont onnantól kezdve, ha megtalálja a céljainak megfelelő földterületet, már azzal is beéri, ha csak a saját termesztésű gyümölcsökből készült kompóttal és lekvárral kínálhatja meg gyermekeit és jövendőbeli unokáit, nem akar feltétlenül betörni a piacra.

Ezt a szenvedélyét viszont képzeletben már egy másikkal keresztezte, ami nem más, mint a csokoládé. Egyszer készített egy magyar pirospaprikával ízesített csokit, aminek kapcsán jobban beleláthatott a kakaóbabok változatos világába, így azóta is foglalkoztatja a gondolat, hogy hogyan tudná a csokoládét gyümölcsökkel még izgalmasabbá varázsolni.

Persze ez nem jelenti azt, hogy innentől kezdve többé nem fog énekelni. Bár már az összes rangos díjat bezsebelte eddigi karrierje során, még mindig lát kihívásokat a szakmájában.

Soha nem leszek hűtlen a hivatásomhoz, és vannak még operaszerepek, amiket szívesen elénekelnék, de tény, hogy most megmutathatom a kislány Rost Andreát is. Valóban ott van már minden a tarsolyomban, amire szakmailag vágytam. Én is feltettem a kérdést, hogy ezek után mit kívánhat még valaki. Azt, hogy mint ember beteljesedjen. Arra vágyom, hogy az út végén majd azt mondhassam: köszönöm, Istenem, teljesen rendben volt minden. A zenét, a közönséget szolgálom, amíg lehet, és képes vagyok rá. Aztán majd meglátjuk, hogy mivel tudok még szolgálni.