Törökországban egy római kori aréna maradványait tárták fel a régészek, akik szerint az építményben egykor húszezer ember nézhette a gladiátorok véres összecsapásait és a vadállatok harcait – írja az MTI a Live Science című tudományos-ismeretterjesztő hírportálra hivatkozva.

Az 1800 éves arénát tavaly nyáron fedezték fel a délnyugat-törökországi Aydin tartománybeli Mastaura ókori város dombjai között. Az építmény hatalmas központi küzdőterét az elmúlt évszázadokban föld és növényzet töltötte fel. A projektet vezető Sedat Akkurnaz, az Adnan Menderes Egyetem archeológusa és Mehmet Umut Tuncer, a tartomány kulturális és turisztikai illetékese szerint az amfiteátrum nagy része a föld alatt van és a látható részeit is bokrok, valamint fák borították.

A szakemberek tavaly ősszel hozzáláttak a terület megtisztításához és az építmény állapotának megóvásához. Megállapították, hogy az aréna nagyjából az i. sz. 200-ból való, vagyis a Severus-dinasztia uralma idején építették, amikor Mastaura jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül.

Az aréna föld alatt lévő szerkezetének jelentős része jó állapotban maradt fenn. A föld feletti szerkezet nagy része ugyan összeomlott az évek alatt, de még mindig kivehető a nézőtér sorai, a gladiátorküzdelmek helyszíne és a külső támaszfalak egy része. A régészek szerint 15-20 ezer ember férhetett el a nézőtéren. Összehasonlításképpen: a római Colosseum nagyjából 50 ezer fő befogadására volt alkalmas. A most feltárt aréna külső falai 25 méter magasak, központi küzdőtere nagyjából 40 méter hosszú és 30 méter széles volt.

A szakemberek szerint kisebb méretei ellenére a mastaurai arénában valószínűleg ugyanolyan véres összecsapások szemtanúja lehetett a közönség, mint a római Colosseumban. Az építményben külön részek voltak a várakozó gladiátorok számára, valamint a „VIP-nézők” szórakoztatására.

Anatóliában és közvetlen szomszédságában mostanáig nem fedeztek fel hasonló amfiteátrumot

– jegyezték meg a szakemberek, hozzátéve, hogy az aréna feltehetőleg a térség minden szegletéből vonzotta az érdeklődőket. A kutatók az építmény megtisztítására és megőrzésére fókuszálnak a következő időszakban, valamint megkezdték a szerkezet lézeres felmérést, hogy egy virtuális háromdimenziós képet készíthessenek róla. Ezt követően geofizikai méréseket végeznek, hogy feltérképezzék az aréna föld alatt lévő részeit.