A budai oldal egyik leginkább várt építkezése a Gellért-hegyi, Somlói úti MCC, vagyis a Mathias Corvinus Kollégium, melyről különösen a kiemelt finanszírozása miatt sok szó esik az utóbbi időben. Egy ideje megismerhettük a győztes pályázatokat is, ezek a reneszánsz palotától az ázsiai koncertterem-szerűségig tartalmazzák a hazai építészek merész álmait.
Jelentős vagyont kapott tehetséggondozásra a Mathias Corvinus Collegium (MCC), annyit, amennyit a magyar állam talán a teljes felsőoktatásra sem költ. Az MCC sokszor kommunikált, nem titkolt célja az elit kiképzése magas színvonalon, professzionális képzés keretében, szerte az országban mintegy 10 ezer diákkal, nem megfeledkezve a határokon túli fiatalok oktatásáról sem.
A kollégium ennek megfelelően az egykori Munkásőrség-székház (később a Balassi Intézetnek adott otthont) helyett egy vadonatúj épületet is kap tervpályázati kiírással. Rendes közbeszerzésről van szó, a kiírás meg is született, az épülettel szembeni elvárásokban benne van, hogy annak ötvöznie kell a klasszikus magyar és a modern építészeti stílusok jegyeit. Kálmán Ernő Ybl-díjas építész, a bírálóbizottság társelnöke az MCC Somlói úti épületére kiírt tervpályázatról azt nyilatkozta az MCC tudásbázisának szánt Corvinák portálnak, hogy
öntudatra kell ébreszteni a magyar fiatalokat, hogy érezzék, nem akárhonnan jöttünk. Én ezt látom az MCC küldetésében.
A pályázat anonim módon zajlott, a bírálóbizottság csak az eredményhirdetést követően ismerte meg a pályázók kilétét. A pályaművek a kiírásoknak megfelelően autentikusak, önmegvalósítók, relevánsak és nagy igényűek. Ez azt jelenti, hogy a sokak által kifejezetten csúnyának tartott, erődjellegű, lőrésszerű ablakokkal bíró s a Gellért-hegyi környezetbe nem igazán illő, Pázmándi Margit tervezte Munkásőrség-székház eltűnik a városképből.
Ha pusztán az esztétikát nézzük, az épületet valóban „túlhaladta az idő”, ám katonás, monoton ritmusú, erődítményszerű komplexuma az egykori célnak és ideológiának tökéletesen megfelelt.
A beruházást rögtön kiemelt beruházásnak minősítették, ami azt jelenti, hogy a vonatkozó kormányrendelet értelmében
Ez azt is jelenti, hogy a környékbeli lakosok, illetve az I. kerület pusztán a tulajdonos jóindulatában bízhatnak, ha arra lennének kíváncsiak, mit terveznek a területen. Viszont azt is jelenti, hogy minden sokkal gyorsabban megy, mert nincs ott a sok „akadályozó tényező”.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy mint minden ideológiával átitatott építészeti kérdésben, itt is megjelentek az ellenzők, akár a budai Várban található Országos Villamos Teherelosztó esetében, amit sok építész és kritikus Magyarország legjobb brutalista épületének tartott, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága pedig tiltakozott a XX. század második felének egyik legjelentősebb építésze, Virág Csaba művének lebontása ellen, de mindez nem segített, a kormány 2018-ban mindenféle különösebb bejelentés nélkül mégis nekifogott a bontásnak.
A munkásőrség egykori székházának esetében az ellenzők szintén a korszak építészeti lenyomatát védik, hangsúlyozva, a kétszeres Ybl-díjas Pázmándi Margitnak ez élete fő műve, s lerombolása a modernista építészet jelentős alkotásának megsemmisítése lenne.
A MCC épületének pályázatán a tizenegy indulóból kettő megosztva végzett az első helyen, három másik terveit pedig megvásárolják. Az öt, ily módon értékelt tervből négy modernnek, impozánsnak és a kor igényeinek megfelelőnek mondható, sőt még tetszetősnek is, igaz, más-más mértékben. Tulajdonképpen az öt nyertes pályázat teljesen eltérő elképzeléseket mutat, és mivel az egész ügy még nem zárult le, nem tudhatjuk, melyikből mit látunk viszont a végeredménynél.
De fókuszáljunk a nyertesekre.
Mindjárt első helyezettből kettő van, azaz igazából három. Az egyik egy két tagból álló konzorcium, a Zoboki Gábor-féle ZDA építésziroda és a hétvégi pihenőhelyként vagy munkaállomásként értelmezhető, bárhol felhúzható kabinkáról vagy például a Vörösmarty-szobor plasztikbevonatáról ismert Hello Wood Kft. A másik nyertes a Napur Architect Kft., élén azzal a Ferencz Marcell-lel, aki a Duna Arénát is jegyzi, és aki számos európai és hazai díjat söpört be az egyébként oly sok közéleti és szakmai vitát kiváltott, városligeti új Néprajzi Múzeummal, mely önmagában nézve rendkívül figyelemreméltó, lélegzetelállítóan modern és érdekes alkotás, kérdés, ilyen formában való-e a Hősök tere közvetlen szomszédságába.
A ZIP Architects, a Studio IN-EX és az Archikon tervpályázatai szintén megtetszettek a zsűrinek, az ő pályázatukat megvásárolja az MCC.
Pozsár Péter építész, a Hello Wood ügyvezetője a következőket mondta az Indexnek nyertes tervükről, mely talán a leginkább a környezetbe illő, mégis önálló világgal rendelkező, nagyvonalú épületegyüttest sejtet.
Olyan épületet szerettünk volna, amely okosan használja a meglévő terepet, illetve egy olyan épülettömeget, amelynek erős karaktere van, de emellett az épület egyes elemeinek telepítése nyitottságot is sugároz. Szerettünk volna egy központi teret létrehozni, amely köré – mint egy város főterén – különböző funkciók szerveződnek, csakúgy, mint egy agora köré. Ennek központi eleme a torony, amely a különböző funkciókat függőlegesen köti össze, így átjárást ad az oktatási intézmény eltérő szintjei és szférái között. Az épület egyik kulcs koncepcionális eleme a bejárható tetőkert, ami egy markáns fainstalláció, kontúrja a Kárpátokat szimbolizálja, sematikusan felidézve annak nyomvonalát és domborzatát. Komplex feladat volt a tervezés, hiszen egy ilyen összetett programot izgalmas kihívás felhelyezni egy nehéz domborzati adottságokkal rendelkező telekre úgy, hogy a funkciók kapcsolódásai ideálisak maradjanak.
A másik nyertes, a Napur Architect terve is nagyon komplex épületet sugall, leginkább egy reneszánsz kastélyra, várra emlékezetet. Pontosan azt sugallja, amit Mátyás korának magyar reneszánsz építészetéről sejteni lehet.
Itt az épülethez kert is kapcsolódik, sőt az épület szerves része, megidézve I. Mátyás uralkodásának idejét. Mátyás király életében fontos szerepet töltött be a kert mint a kikapcsolódás, pihenés színtere. Ennek korszerű kialakításában nagy segítségére volt Beatrix királyné, akinek a reneszánsz stílus Magyarországon való megjelenését köszönhetjük, ezért a tervezők a kertet Beatrix kertjének nevezték el.
A Nagy Csaba és az Archikon nevéhez fűződő rendkívül impozáns és ízléses téglaépület várszerűséget sugall, elsősorban formája, felhasznált anyaga, a tégla és annak színe miatt. A számos budapesti projektet, köztük a Párisi udvart, a felújított Palatinus strandot is jegyző Archikon a Gellért-hegy geológiai adottságaiból és épített környezetéből indult ki, melyek magukban hordozzák azokat a meghatározó elemeket, amelyek segítségével létrehozható egy, a környezetébe illeszkedő épületegyüttes. Az egyik ilyen meghatározó elem maga a hegy egyik anyaga, a dolomitkőzet. Az egymásra rakódott rétegekre egy következő kerül, új minőségbe emelve a sziklát. A másik elem pedig a Citadella monolitikus és ikonikus megjelenése. Így egy történeti archetípus, az erőd vagy fellegvár képezi nagyszabású tervük alapját.
A Studio IN-EX és a koppenhágai székhelyű Arrow közös tervét a bírálóbizottság különösen a terepre illesztés, a térszervezés és az elegáns belső udvar kialakítása miatt javasolta megvételre. Ez a bombasztikus, középen „lyukas”, kör alakú, lamellákból álló épület igazán impozáns és modern, annyira, hogy semmi esetre sem egy bentlakásos kollégium jut róla az eszünkbe, sokkal inkább egy hangversenyterem. Kör alakjával egy merész ázsiai rendezvényközpontra emlékeztet, belül szellős, levegős, igazán tetszetős és trendi terekkel, de kívülről nagyon elüt a Gellért-hegy és a környező épületek stílusától.
Végül a harmadik megvásárolt terv az, amelyik leginkább hasonlít a meglévőhöz, és a legkevésbé egyedi vagy bombasztikus, ez a Zip Architects és az Egyheted Stúdió munkája.
(Borítókép: Hello Wood Zrt., ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.)