A városi legenda szerint a nemzet egyik színészével történt meg a következő anekdota.
A Színművészeti Főiskola felvételijén az volt a feladat, hogy el kellett játszani, hogy a felvételiző beleül egy rajzszögbe. Az ifjú színész jelölt, aki később a nemzet színésze lett, leült az odakészített székre és arcizma se rándult. A felvételi bizottság elnöke értetlenül kérdezte: “No? Nem játssza el, hogy szögbe ült?” A felvételiző nyugodtan válaszolt: “Ez már az... Csak a lukba ment.”
Törőcsik Mari halálával (2021. április 16.) nemcsak a színházi életben hagyott űrt maga után, de a Nemzet Színészeinek 2000 óta létező társulatában is. Mindig nehéz volt kiválasztani a távozó után a következő művészt, aki az elhunyt helyébe lép – pótolni soha nem pótolja –, de most különösen nehéz feladat hárul a nemzeti 11-re. A bekerülés sorrendjében Máthé Erzsire, Király Leventére, Bodrogi Gyulára, Tordy Gézára, Haumann Péterre, Molnár Piroskára, Cserhalmi Györgyre, Szacsvay Lászlóra, Almási Évára, Csomós Marira és Jordán Tamásra.
Színházi körökben ilyenkor mindig forognak nevek, most leginkább Pásztor Erzsi, Békés Itala, Pogány Judit és Béres Ilona nevét említik a susmorgók,
de ha azt vesszük, hogy már 62 éves kortól „be lehet kerülni”, akkor ugyanígy felmerülhet Udvaros Dorottya vagy Básti Juli neve is.
Az egyik legnagyobb meglepetés az elismerés történetében Cserhami György megválasztása volt, ő ugyanis az átlagéletkorhoz képest viszonylag fiatalon, 66 évesen nyerte el a címet. 73 évesen még mindig ő, illetve Szacsvay László a legfiatalabb Nemzet Színésze, s bár a hölgyek korát nem érdemes firtatni, Máthé Erzsi a legidősebb a maga 93 évével.
A jelenlegi átlagéletkor nyolcvan év, ami azt mutatja, hogy nemcsak az érdemesek, de közülük is elsősorban az idősebbek kapják meg az elismerést. Elképzelhető, hogy egy fiatalabb, hatvanas művésznő ha szakmailag nem is, de nőileg kifejezetten sértésnek tartaná, ha a seniorok meghívnák a társulatukba.
Molnár Piroska lapunknak elmondta, a team a jövő héten ül össze a Nemzeti Színházban, mindenki viszi a maga neveit, a maga jelöltjeit, és addig nem jönnek ki a teremből, míg meg nem állapodnak.
A választás menetéhez ugyanis hozzátartozik, hogy egyhangú szavazással kell eldönteni, vagyis mind a 11 Nemzet Színészének egyet kell érteni az új bekerülő személyével.
(Legtöbbször azért ez megvalósul.) Arra vonatkozóan nincs előírás, hogy a Nemzet Színészei között milyen legyen a nemek aránya, de a szokásjogot látva nő helyébe mindig nőt, férfi helyébe férfit választanak. Ha megszületett az utód, behívják Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatóját, közlik vele a nevet, ő pedig telefonon értesíti a szerencsés nyertest.
Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy semmiféle politikai szempont, háttér ne játsszon szerepet a döntésben
– mondja a művésznő, aki 2011-ben került be a társulatba az akkor elhunyt Komlós Juci helyett, és a díjjal járó támogatás egy részét a fiatal kaposvári színészeket támogató alapítvány létrehozására fordította.
A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, negyven évet a színészi pályán, vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött. Emellett fontos kritérium, hogy az illetőnek legalább egy állami (Kossuth- vagy Jászai Mari-díja legyen.)
Az elismerést először Schwajda György kormánybiztos, a Nemzeti Színház igazgatója javaslatára 2000-ben adományozta a nemzeti kulturális örökség minisztere. A díj havi alapításakor havi nettó 500 ezer forinttal járt, ez ma már 630 ezer forintnál tart.
A díjak kritériuma nem szokott hibádzni, általában a beválasztottak bőven teljesítik ezt, sőt, a legtöbbjük Kossuth-díjas és érdemes vagy kiváló művész. A címet először Agárdy Gábor kapta, legutóbb, 2020-ban Jordán Tamás nyerte el a címet, ő Andorai Péter helyére lépett.
Most szavazhat, ön kit látna szívesen a Nemzet Színészei között!