Az ember azt hinné, nincs új a nap alatt, az ifjú svéd aktivista csak a szokásos (ugyanakkor tagadhatatlanul igaz) mondandóját szajkózza. Ez tulajdonképpen igaz is – mármint hogy a lány önmagát ismétli, hiszen az üzenete nem változik, ugyanakkor az általa felelősnek tartott politikai és gazdasági elit hozzáállása sem... Greta Thunberg BBC-n megjelent, háromrészes dokumentumsorozata, A Year to Change the World a tinédzserből lassan felnőtté váló lány egy évét, a klímaváltozás megállítása érdekében tett erőfeszítéseit követi nyomon.
Thunberg 2019 nyarán hagyta ott ideiglenesen az iskolát, és szállt vitorlásra, hogy az Atlanti-óceán túlsó partján lépjen ki a hajóból, és kezdje meg egyéves „turnéját”. Már az is szokatlan a sorozat jeleneteit nézve, hogy hősünk nem a kényelmes, alig hét óra hosszú repülőutat választotta, hanem a többhetes hajóutat, ő azonban azt vallja, „nem csinál segget a szájából”, vagyis nem ül a klímaváltozás szempontjából igencsak káros repülőgépre, miközben a környezetvédelem nevében kampányol.
Ennek fényében máris érthető, miért csak vonaton vagy Tesla autókban furikázva követi végig a filmes stáb a kamasz lány – na meg útitársa és egyben édesapja, Svante – rendhagyó évét. (A sorozatból kiderül, hogy Thunberg nemcsak a közlekedés módját válogatja meg, hanem az öltözködési és az étkezési szokásai is környezettudatosak.)
A sorozatban Greta Thunberg beutazza Észak-Amerikát, majd fél Európát, hogy tudósokkal, környezetvédőkkel, kutatókkal, szakemberekkel és a klímaváltozás által sújtott területeken élőkkel beszélgessen, valamint első kézből tapasztalja meg a szemünk előtt történő – visszafordíthatatlan – természeti változásokat.
A lány, akit Donald Trump szöges ellentétének titulálnak, és akit Angela Merkel személye – na meg a vele való találkozó – sem hoz igazán lázba, fittyet hányva a negatív visszajelzéseknek töri magának és az új generációnak az utat. Azt vallja, a felnőttek úgy viselkednek, mint a gyerekek, így a gyerekekre hárul, hogy ők maguk legyenek a felelősségteljes felnőttek. Sorra veszi az országokat, szinte le sem száll a vonatról, máris emberek százezrei sereglenek össze, hogy lássák és hallják. Thunberg a tüntetésekkel – és az embertömeggel – kapcsolatban mesél az Asperger-szindrómájáról is.
A fiatal klímaaktivista nemcsak politikusokkal találkozik, és próbálja meggyőzni őket: Londonban konzultál Sir David Attenborough természettudóssal, Amerikában a legnagyobb kaliforniai tűzvész által sújtott kisváros, Paradise egy lakosával, valamint lappföldi számikkal is. A beszélgetésekből kiderül, hogy a lakóhelyünktől függően mindannyiunk életét másképp, de legalább ugyanannyira veszélyezteti a klímaváltozás.
Az utolsó, tavaly rögzített epizód vizsgálja a koronavírus-járványnak a klímaváltozásra gyakorolt hatását. Thunberg és néhány „interjúalanya” úgy gondolja, a pandémia ellenére sokkal biztonságosabb világban élünk, mint az azt megelőző években, ugyanis annak ellenére, hogy halálos járvány pusztít, a szén-dioxid-kibocsátás mértéke soha nem látott mértékben csökkent a közlekedés drámai mértékű visszaesése, a rengeteg gyárbezárás, általában a gazdaság részleges leállása következtében. Mindez pedig – paradox módon – hosszú távon elengedhetetlen lenne egy szebb és biztonságosabb jövőhöz.
(Borítókép: Greta Thunberg svéd környezetvédelmi aktivista részt vesz egy klímakonferencián 2019. december 10-én Madridban. Fotó: Pablo Blazquez Dominguez / Getty Images)