• 2019 második felében több mint harmincan hagyták ott a Budapesti Operettszínházat. Legtöbben Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató vezetési stílusára panaszkodtak, az elviselhetetlen légkörre, sokan szexuális zaklatással, hatalommal való visszaéléssel vádolták.
• A panaszokkal több munkavállaló fordult Kiss-B. Atilla főigazgatóhoz, aki a szóbeli panaszokra nem reagált, volt, akit a bejelentést követően visszaküldött Krizához egy négyszemközti, zárt ajtós megbeszélésre.
• 2020 februárjában Kriza Zsigmond távozott a Budapesti Operettszínházból, ezt az intézmény közleményben tudatta, amelyben nem tettek említést zaklatás gyanújáról vagy hatalommal való visszaélésről, cserébe méltatták Kriza addigi, színházon belüli munkáját.
• 2020 júniusában az Indexnek több áldozat is nyilatkozott. Kiss-B. Atilla főigazgató először tagadta, hogy panasz érkezett Kriza Zsigmondra, majd állította, kivizsgálta a bejelentéseket, mindent rendben talált, és sajnálta, hogy Kriza távozott. Pár nappal később a Hír TV-ben viszont beismerte, hogy Krizára „rávetült a gyanú árnyéka”, ezért közös megegyezéssel távozott a színházból.
• 2020 júniusában Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter vizsgálatot rendelt el, hogy kiderüljön, a Budapesti Operettszínház igazgatója mindent megtett-e a panaszos ügyek tisztázásával kapcsolatban.
• Az áldozatok egy csoportját képviselő Gál András ügyvéd levélben felajánlotta segítségét az Emminek, hiszen a sértettek meghallgatása elengedhetetlen lett volna a vizsgálathoz. Ügyfelei anonimitást kértek, így leveléhez ügyvédi meghatalmazást nem csatolt, abból kiderült volna személyazonosságuk. Az Emmi a meghatalmazások hiányára hivatkozva nem adott tájékoztatást.
• Még aznap kijött egy Emmi-közlemény, hogy mindent rendben találtak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2020. augusztus 6-án a kormányinfón elismerte, hogy nem hallgatták meg az áldozatokat az Operettszínházban történt zaklatási ügy kivizsgálásakor.

2020. augusztus 26-án a Biztonságos Terek Alapítvány közérdekű adatigényléssel fordult a Budapesti Operettszínházhoz. Ennek előzménye a főigazgató 2020. június 9-i televíziós nyilatkozata volt, amelyben először nyilatkozott arról, hogy a Kriza Zsigmonddal szemben tett panaszok kivizsgálásával külső szakértő céget bízott meg.

A Biztonságos Terek Alapítvány az adatigénylésben e megbízás adatait kérte el, ezen belül is a szerződő partner nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, valamint a szerződés szövegét és a vizsgálat módszertanát.

Az Operettszínház az adatigénylést csak részlegesen teljesítette. Az alapítvány emiatt fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), mivel álláspontjuk szerint a szerződés és a vizsgálat módszertana is közérdekű adat.

A NAIH most megállapította, hogy

amikor a szerződésnek a vizsgálat módszertanára vonatkozó részeit nem bocsátotta rendelkezésre, és arra kötelezte a teátrumot, hogy a szerződés és a vizsgálati jelentés egyes részeit küldje meg az alapítványnak.

A jelentés részünkre megküldött része érdemi információt nem tartalmazott azon túl, hogy a vizsgálatot két személy panasza alapján folytatták le. Korábban a Biztonságos Terek Alapítványnál hat érintett jelezte írásban, hogy panaszt tett, és azzal kapcsolatban vizsgálat lefolytatásáról nem értesítették. A szerződéssel kapcsolatban a NAIH-kötelezést hiányosan teljesítették, emiatt kérjük az adatszolgáltatás kiegészítését

– mondta az Indexnek Rihay-Kovács Zita az alapítvány képviseletében. Ez egyben azt is jelenti, hogy négy sértett bejelentése mintha eltűnt volna.

Lapunknak az egyik sértett korábban interjút adott, abban beszélt egy vagyonvédelmi tanácsadó cégről, amelyről semmilyen háttérinformáció vagy referencia nem érhető el az interneten, de ez a cég folytatta le az állítólagos vizsgálatot. Ennek dokumentumait juttatta el Kiss-B. Atilla az Emberi Erőforrások Minisztériumába. A lapunknak nyilatkozó sértett szerint ebben az ügyben az Emmit és Gulyás Gergelyt is megvezethették.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)