Kazanlár Emil festőművész, író, műfordító, tanár és guru egy személyben, aki nemcsak kártyákból, hanem versekből is jósol. Festőként a látható és tapintható valóságon túli világgal kommunikál: Isten és ember kapcsolatát amolyan időn kívüli ösvényen keresztül közelíti meg. Képi világa semmiben nem hasonlít a magyar és nyugat-európai festészeti hagyományokra, hiszen egy üde, összetett színfolt a hazai képzőművészeti palettán: festményen vegyíti a vallásokat, a kultúrákat, az Ezeregyéjszaka meséit és az ősi magyar mítoszokat. A Sors, a nagy játékos című kiállítása július 28-ig látható a Műcsarnokban.
Az épület alagsorában kiállított képek láttán az ember úgy érzi, mintha egy mesekönyv lapjai között sétálna. A jól ismert keleti és nyugati ikonok, a precízebbnél precízebb ecsetvonással megfestett műalkotások, az apró tévéképernyőn sugárzott megnyitó hangfoszlányai mind hozzájárulnak egy különleges múzeumi élményhez.
Mondhatni, nincsen iszlám művészet a perzsa miniatűrfestészet nélkül, amely stílus egyébként kifejezetten az emberábrázolásra és az elbeszélő jellegre törekszik. A képecskéket eleinte inkább a helyi népmesék, mintsem a Korán sorai ihlették, a műfajt mindenesetre az európai kódexek festményeihez is hasonlították. Térbeliség, élénk színek, kontúrok, hierarchikus arányrendszerű, részletező, dekoratív külső – egy biztos tehát: a perzsa miniatűrfestészet elmélyült befogadói hozzáállást kíván.
Ország Lili tanítványaként Kazanlár Emil hamar megtanulta, hogy festőként a munkái beszélnek helyette – legalábbis ez volt az alkotó célja. Kazanlárt a mestere biztatta, hogy ne szakadjon el a perzsa miniatűrfestészettől, a keleti miszticizmustól. Festészete szakrális és mágikus, az ortodox ikonfestészettel és a keleti művészettel tagadhatatlan rokonságot mutat. A kiállításon megtekinthető alkotások egytől egyig meditációs objektumok, hiszen minden egyes kép mögött valamilyen bölcseleti tanítás fogalmazódik meg, a festmények mondandója pedig akaratlanul is megszólítja az arra nyitott lelkeket.
A köznyelvben jóformán csak jóskártyaként ismert tarot-képek soha nem látott formában jelennek meg a 80 darabos Kazanlár Tarot részeként. A festőművész képei 70×50 centiméteres fatáblákon, a tradicionális perzsa miniatűrfestészet szellemében születtek. Kazanlár iráni mestere, Hossein Behzad volt az első, aki megváltoztatta a miniatúrák méretét, a műfajt pedig elválasztotta a szövegtől, hogy aztán önálló táblaképfestészetté emelje azt.
Kazanlár szerint a miniatúra az ezotéria hatáskörébe tartozik – a festőművész témája, a tarot-kártya és annak szimbólumai ősi egyiptomi főpapokhoz köthetők. A tarot a kultúra történetének labirintusán keresztül formálódott beavatási és önismereti gyakorlattá. Annak ellenére, hogy a tarot az egyiptomi hieroglifákig nyúlik vissza, a lapok száma (pontosabban a 22 nagy arkánum) már a kabbala héber betűivel állítható összefüggésbe. (Egy tarot-pakli két részre osztható: a kis és nagy arkánumokra. A nagy arkánumok száma 21+1 darab, míg a kicsié 56 darab, csakúgy, mint a francia kártya lapjai.)
A tarot nemcsak festészetileg, hanem bölcseletileg is fontos a művész életében, hiszen az elmélkedő lelkű Kazanlár legalább annyira filozófus, mint festőművész. A tarot-ábrázolás egyébként már a 20. század elejétől jelen volt a szürrealista festészetben, elég csak André Breton vagy Salvador Dalí nevére és alkotásaira gondolni.
A művészettörténetileg önálló és koherens ikonográfiai rendszert alkotó tarot hasonlít az antik mitológia és a keresztény ábrázolás tematikai rendszeréhez, hiszen minden egyes lapja önálló, az ábrázolt személyek kötelező öltözékben, tárgyakkal és környezettel körülvéve – azaz mögöttes tartalommal – jelennek meg.
A tarot megértése a nyugati racionalista és analitikus gondolkodás számára lehetetlen, hiszen gondolkodása képi, a felmerülő filozófiai gondolatokat jeleken és szimbolikus alakokon keresztül fejezik ki. Rendszere az analogikus gondolkodás mentén épült fel, éppen ezért van lehetőség egyes lapok szimbolikáját megfejteni, valamint megfeleltetni azokat más kultúrák jelképeivel.
A Kanazlár Tarot pikantériája nem csupán az aprólékos, színpompás külsőben, de a felszín alatti hatásokban is rejlik, a kártya ugyanis a keresztény és az iszlám kultúra képi világát festi meg, de ezenkívül egyiptomi, perzsa és hindu elemekkel is dolgozik. Magyar történelmi alakok is visszaköszönnek a képeken: Szent István, Szent Margit, Csaba királyfi, Emese, Toldi, Mária Terézia és Ferenc József is a sorozat részei.
(Borítókép: Gáll Anna / Index)