Eddigi munkásságát összefoglaló könyvvel rukkolt elő dr. Máriás Béla. A Művészeti konzultáció prózáit, festményeit, zenéit egyaránt tartalmazó összművészeti album lett.
„DrMáriásban az a nagyszerű, hogy soha nincs szabadságon, nem játszik szerepet, élete és hétköznapjai, beszélgetései, járása, minden megnyilvánulása művészet, nem kell csinálnia semmit, csak lenni, és máris kész az alkotás” – mondta róla Para-Kovács Imre.
Pontos megfigyelés, amit visszaigazolt az élet. Amikor szóba került, hogy az Index írna legújabb könyvéről, önmaga volt saját műve futára. Két órán belül a helyszínen volt. Megjelenése ezúttal nem keltett feltűnést. Se egy fura ing, se egy színes nyakkendő nem karakterizálta, igaz, talpig feketében sem tudott észrevétlen maradni. Belépőjére megállt az élet a szerkesztőségben. Új könyvéről jött beszélgetni. A Művészeti konzultáció a szerző 55., zenekara, a Tudósok 35. születésnapjára készült. Benne drMáriás eddigi életműve fogható kézbe: próza, zene, képzőművészet, mellette személyes ügyek és családtörténet Kieselbach felvezetőjével. Külön érdekesség, hogy a lapokon kibomlik egy életút, és bepillanthatunk egy délszláv családtörténetbe.
Családomban mindenki békés humánummal átitatott polgári életet élt, azonban a történelem egy pontján akaratuk ellenére pusztító háborúkba hívták a férfiakat. Az első és második világháborúba, engem a délszláv háborúba. Ők bevonultak, én meg eljöttem, hogy törlesszek.
– meséli Máriás. A törlesztés részei festményei, melyek szavak helyett színekkel és formákkal szólnak, épp ezért több módon értelmezhetők. Az értelmezésbe Máriás is besegít. Röviden mesél képeiről, keletkezésük körülményeiről ugyanakkor a festmények mellett egy-egy felkért közéleti személy kommentárja is olvasható. A többit az olvasó képzeletére bízza.
Én olyan korokkal, szereplőkkel, művészeti stílusokkal igyekszem képzeletbeli ecsetet adni a néző kezébe, hogy ő azokat saját megidézett gondolataival, reményeivel, fájdalmaival keltse életre.
Kommentál Pataki Ági, Kőhalmi Zoltán, ef Zámbó István, Lovasi András, Gerendai Károly, de még Schmidt Mária is. Utóbbi maga is témája egy festménynek, alanya Máriás különös mitológiájának, méghozzá a Schmidt Szűz Mária és kisdede, Ungár Péter a NER templomában című képpel szerepel a lapokon. Ez a fajta irónia látszólag egy cseppet sem zavarja, olyannyira nem, hogy Máriás felkérésére elmondta, milyen érzések kerítették hatalmába, amikor megtekintette a Brezsnyev felfedezi Amerikát Clemente műtermében című drMáriás-alkotást.
Karácsony Gergely ugyancsak Máriás festett világának alapikonja. Budapest főpolgármesteréről kiderül, tud derülni saját magán, nem sérti, hogy műalkotás lett belőle, sőt. Szereti a művész neodada politikai művészetét, illetve azt, ahogyan „belőlünk, politikusokból és nyilvános szerepléseinkből is idiotisztikus falvédőikonokat csinál.”
Nem mindenki örül a festményeimnek, melyek kicsúsznak a kontroll alól, és nem cenzúrázható kontextusban kelnek önálló életre. Egy önálló, modern népművészeti, underground csatorna adásává válni nem mindenki számára maga a kéjmámor
– figyelmeztet Máriás.
Nem tudni, mi a véleménye az ország leggazdagabb magyarjának a róla készült alkotásról. Ilyenből több is van. Az albumba Mészáros Lőrinc Világtehénként elnyeli a Mátrai Erőművet Franz Marc műtermében című került be. Lapzárta okán a szerző őszinte sajnálatára a Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea a földi Paradicsom megtestesítői című kép kimaradt az életmű-válogatásból.
Egyébként Orbán Viktor több ízben felbukkan. „11 éve a 2/3-os miniszterelnökünk a legnagyobb hősöm“ ismeri el az alkotó, aki a borítón is Orbán Viktort szerepelteti. Ide pedig az
ORBÁN „SUPERMAN” VIKTOR VISSZAHOZZA AZ ANGOL KISLÁNYNAK A BREXIT HŰVÖS SZELE ÁLTAL ELFÚJT SZÍVLUFIJÁT, ÉS CSAK ANNYIT KÉR CSERÉBE, HOGY SZÜLJÖN HÁROM KERESZTÉNY gyERMEKET BANKSY MŰTERMÉBEN
című műve került, mely Lobenwein Norbert felkérésére készült, és a festék is alig száradt meg rajta, annyira friss.
A címek egyébként önmagukban is irodalmi alkotások. Orbán Viktor megtekinti a róla mintázott társadalmi igazságosság és egyenlőség szobrát a Városligetben. Vagy Soros György vért szív a Magyar Nemzeti Parkban, ahogyan a Polipot átvilágító APEH-adminisztrátor címek mind-mind elindítanak egy szélesvásznú mozit a fejekben.
A hasábokon szót kérnek maguknak a gyűjtők is. Bitter Brúnó például elmeséli, hogy az Áder János megmossa Áder János lábát különböző Áder Jánosok társaságában című drMáriás-festmény boldog tulajdonosaként egyszer megpróbálta az alkotást a köztársasági elnöknek értékesíteni, aki ilyen mennyiségben sajnos nem kért önmagából, így a Bitter család azóta is együtt él a festménnyel.
A vaskos kötetnyi munka tovább bővül. Máriás az Indexnek elmondta:
Sztahanov célom, hogy minden héten megfessek egy művet, és tulajdonképpen ezzel meg is van a szorongást előidéző programom. Ez azért jó, mert formában tart, figyelnem kell a híreket, és ki kell válogatnom közülük azokat a közéleti karambolokat, amelyek vászonra vihetők. Megpróbálok minden fontos személynek emlékművet emelni
– mondja a művész, így sok mindenki sorra kerülhet még, köztük Ferenc pápa is, akinek látogatása már nem is olyan távoli jövő.
Amikor felmerül a kérdés, hogy Index-alapítóként miért nem vetette vászonra a régi Index össz-szerkesztőségi felmondását, annyit mond: „Nem éreztem annyira közelinek a saját világomhoz. Egyrészt monumentális festmény lett volna, Feszty-körkép nagyságú, sok-sok szereplővel, amihez legalábbis egy Munkácsy-teherbírású művész kell”, ugyanakkor ezen a ponton nyugtat meg mindenkit, hogy a sztori lepattanó labdáit a maga sajátos módján azért felcsipegeti az ecsetjével.
(Borítókép: Gombkötő Emma / Index)