A Rick és Morty tipikusan olyan sorozat, amely úgy válik a nézők kedvencévé, hogy nem hajlandó megfelelni a rajongói elvárásoknak. Kiszámíthatatlan, a kliséket hírből sem ismeri – azért tud ekkorát szólni. Minden rész teljesen abszurd a lehető legjobb értelemben. Az benne a lenyűgöző, hogy amikor már évadok óta követi az ember Rick és Morty agyeldobós kalandjait, és beletanult abba, hogy a rész elején vázolt történet legalább három paradigmaváltáson megy keresztül, mire a végére ér, akkor sem tudja kitalálni, hogy merre halad a rész.

Csak itt a nolani összetettség mellé társul egy olyan abszurd humor, amely képes megosztani a nézőket. Nemes egyszerűséggel nincs mindenkinek gyomra Rick és Morty humorához, de amennyiben igen, akkor a hihetetlen történetekkel együtt hangosan nevetős estekre számíthat.

A történet egy alkoholista, ám zseniális tudós és kicsit szerencsétlen, de jó szándékú unokájának kalandjait mutatja be. Minden epizódban van egy központi szál, amely viszont nem teljesen független a többi résztől, mert az alkotók az évadokkal egy folyton táguló és egyre inkább részletgazdag univerzumot építenek. Az első részektől kezdve pedig minden karakternek megvannak az alap-személyiségjegyei, ám a nagy egészet nézve mindenki alakul és fejlődik magához képest, de csak annyira, mint amennyire egy ember a való életben is képes erre.

A felszabadító a sorozatban többek között az, hogy a politikai korrektséget kukába dobva úgy tud mesélni teljesen aktuális problémákról, hogy ott is hűek maradnak az emberi gondolkodáshoz. Vagyis nem egy idealizált világot írnak le – ezáltal könnyebb azonosulni a helyzetekkel.

A sorozatból eddig négy évad ment le, és aki lemaradt volna róla, az HBO Go felületén megtalálja. Viszont aki már kipipálta az eddigi évadokat, szintén az HBO Go felületén követheti a legújabb, ötödik évadot, amely az amerikai premierrel együtt érkezik a magyar platformra.

Az Indexnek Magyarországról egyedüliként lehetősége volt részt venni egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol kérdezhettünk is Scott Marder producertől, Dan Harmon írótól, valamint Chris Parnell, Sarah Chalke és Spencer Grammer színésztől, akik a főbb karaktereknek kölcsönzik a hangjukat.

Számítottak rá, hogy a Rick és Morty közönségsiker lesz?

Scott Marder: Nagyon sokszor megkapjuk ezt a kérdést, a válasz pedig mindig ugyanaz: nem. Szerettük a műsort, és szerettük volna, hogy befusson. Vagyok annyira öntelt, hogy már a legelején jónak gondoltam, de azt nem hittem volna, hogy népszerű is lehet.

Spencer Grammer: Egyetértek. Végtelenül hálás vagyok, ez a valaha volt legjobb munkám.

Mitől lett sikeres?

Chris Parnell: Őrült, kalandos elemek vegyülnek családi témákkal. A forgatókönyv és a párbeszédek nagyszerűek, a sorozat pedig borzasztóan vicces.

Sarah Chalke: Nem sok olyan sorozat van, amelyik ennyire vicces lenne. Akármikor elolvasom a szövegemet, mindig hangosan elnevetem magam. Elképesztő: összetett, mégis okos és humoros, sokszor nem is értem, hogy jut ilyesmi a szerzők eszébe. Emellett tele van megható részekkel, amelyekkel senki nem számol, mégis megdöbbenti, megríkatja és elgondolkodtatja a nézőt.

Amikor egy ilyen vicces sorozatot írnak, mi a legnehezebb, a legnagyobb kihívás benne?

Scott Marder: Dan Harmon maximalista, így folyton nyüstöl minket – a legtöbbet akarja kihozni a csapatból. Mindig felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon az adott ötlet mennyire tetszik neki. Vannak részek, amelyeket teljesen újra kellett írnunk, de végül ezek a javítások tették még jobbá. Mindegyik rész olyan, mint egy transformer: megannyi rétegből áll.

Hogyan képesek ennyi év után is új ötletekkel, epizódokkal előrukkolni?

Scott Marder: Elég könnyen. Csak üldögélünk, alig csinálunk valamit... De a viccet félretéve: ha van egy olyan tévéműsorod az Egyesült Államokban, amely megélt több epizódot, felvehetsz egy csomó embert, akik látták a sorozatot, ők pedig jönnek és bedobnak valami ötletet. Olyanok vagyunk, mint Henry Ford, mindenkit a raktárban bújtatunk.

Van már olyan újabb zseniális ötletük, amellyel megrengethetik a sorozat rajongóit? Gondolunk itt a párhuzamos dimenziók behozására.

Scott Marder: Minden történetet menet közben találunk ki. Ezt nem túl szerencsés bevallani, de sokkal rosszabb azt tettetni, hogy van valami eget rengető tervünk, aztán a nézők rájönnek, hogy mindent menet közben találunk ki.

A sorozat elég szókimondó. Vannak olyan tabutémák, amelyeket nem dolgoznak fel?

Scott Marder: Amerikában egy műsor készítői általában már a kész termék előtt átgondolják, hogy miről szóljon a sorozat, így később nem cenzúrázzák. Milliódolláros üzletet csináltunk a szemtelenségből és abból, hogy olyan dolgokat mondunk, amelyeket nem lenne szabad. Gyakran gondolkodtam, hogy mi az, amiről biztosan nem készülhetne rész. Azt a választ kaptam, hogy az iskolai lövöldözésről biztosan nem. Vannak tehát olyan dolgok, amelyekről nem beszélünk, de főleg azért, mert nem válna előnyünkre: meg akarjuk nevettetni a közönséget. Lusták vagyunk, és félünk az emberektől, nem akarjuk megnehezíteni a munkánkat.

Dan Harmon: Minden csapatban van egy morális iránytű, vagyis valaki, aki figyelmeztet, amikor elszalad velünk a ló.

Mit szeretnek leginkább a karakterükben?

Chris Parnell: Úgy érzem, hasonlítok Jerryre, aki nagyon vicces figura. Szeretem, amikor Jerry és Rick kommunikál, és látjuk, ahogy a két – egymást nem igazán szívlelő – karakter jól kijön egymással. A Beth és Jerry kapcsolatában végbemenő változásokat is izgatottan nézem vissza.

Sarah Chalke: Én a legjobban azt a jelenetet szerettem, amikor a két Beth (Home Beth és Space Beth) találkozott és kalandozott kicsit. Nem érdekelte őket Rick, sem az, hogy melyikük az igazi Beth. Korábban nem volt közöttük ilyen erős kötődés, de végül együtt tudtak fejlődni.

Hogyan reagáltak, amikor megkapták a szerepet?

Sarah Chalke: Chrisnek felajánlották a szerepet, én viszont elmentem a meghallgatásra. Egy telefonos alkalmazás segítségével jelentkeztem, de nem ám akárhogyan: a háttérben szaladgáltak a gyerekek, ugattak a kutyák, én meg csak azt hajtogattam magamban, hogy nagyon szeretném ezt a munkát.

Chris Parnell: Nem kellett túlságosan elrugaszkodnom az apukás stílusomtól. A szöveg izgalmas, fantáziadús és csattanós volt, persze hogy igent mondtam rá.

Beth és Jerry kapcsolata kibír még öt évadot?

Sarah Chalke: Ha csak azt nézzük, hogy mennyi mindenen mentek keresztül az elmúlt epizódokban, szerintem igen.

Chris Parnell: Reméljük, nem szakítanak. Jó látni, hogy ismét együtt vannak, és nem vitáznak annyit, mint korábban. Nagyon viharos múltjuk van.

(Borítókép: Rick és Morty. Fotó: HBO)