A hetvenhat éves képzőművész szombat éjjel hunyt el. A selyemkollázsairól és jótékonysági tevékenységéről is jól ismert alkotót Szeged városa saját halottjának tekinti.
A selyemre festett képeiről, grafikáiról, kollázsairól ismert művész 1945. január 10-én született Marosvásárhelyen. Édesanyja, Kovács Izabella, mint ő maga fogalmazott, „gyönyörű sportlédi” volt, aki vívásban, lovaglásban, teniszben, úszásban és a téli sportokban is jeleskedett. Édesapja, Macskássy Miklós katonatisztként szolgált a világháború előtt.
Macskássy Izolda Erdélyben, majd romániai ösztöndíjjal Ausztriában, Bulgáriában és Lengyelországban folytatta képzőművészeti tanulmányait. A festőművészek közül Nagy Pált, Bordi Andrást és Barabás István tartotta mestereinek.
Eleinte olajjal festett, de miután allergiás lett a hagyományos festékekre, rátalált a selyemre, melyre akvarell technikával készíthette képeit.
A képzőművész 1961 óta élt Magyarországon, itt diplomázott 1968-ban, 1971-ben kapta meg a magyar állampolgárságot. 1972-ben ment férjhez, házasságából 1974-ben született Áron fia, majd 1979-ben Viola lánya.
Macskássy Izolda dekoratív műveket alkotott, és grafikusként is virtuóz technikájú művész volt. Szívesen nyúlt erőteljes színekhez, selyemre készült műveinél kiválóan használta az anyag nemes struktúráját.
Hazai kiállításai mellett a világ majd minden kontinensén megfordultak művei. Rendszeresen állított ki Ausztriában, Németországban állandó tárlata volt.
Gyakran rendezett képeiből jótékonysági aukciókat. Eladott művei árából befolyt pénzzel támogatta többek között a „Vagyunk" – Otthontalan Művészek Önsegítő Egyesületét is.
Ez úgy szokott lenni, hogy talán hét, nyolc éve szervezzük ezt a sorozatot egy jó barátommal, Lamperth Mónikával. Általában ő javasolja, hogy melyik évben milyen célt támogassunk inkább. Civil szervezeteket is támogatok, de mindig segítek például itt a házban is. Bevásárolok, kiváltom az idősebb szomszédok gyógyszereit, de mindig ügyelek rá, hogy a segítség a tudtuk nélkül történjen. Ha megtudnák, nem fogadnák el. Sokan szégyellik, hogy segítségre szorulnak.
– mondta el a Benczúr Hotelben szervezett jótékonysági kiállítása kapcsán készült interjúban.
Macskássy Izolda második otthonának tartotta Szegedet, ahol művészi munkája mellett óvodákat, egészségügyi intézményeket és civil szervezeteket támogatott, segítette a nélkülöző kollégáit. Szeged város önkormányzata 2003-ban Pro Urbe-díjjal ismerte el Macskássy Izolda munkásságát.
A művésznőt a város saját halottjának tekinti. Temetése 2021. július 19-én 15 órakor lesz a szegedi Belvárosi temetőben – olvasható a szegedi önkormányzat közleményében.
(Borítókép: Macskássy Izolda festőművész 2006. május 3-án. Fotó: Füzesi Ferenc / MTI)