Füst Milán egyes szám első személyben írta meg regényét, a főhős, Störr kapitány visszaemlékezéseiből ismerjük meg a történetet.

Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel... Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás, ahogy mondani szokták, ha ráköpök erre, meghal.

– olvasható regény első oldalán.

A marcona és racionális tengerész egy ételmérgezés hatására bekövetkező melankolikus pillanatában feleségül vesz Lizzyt, a vidám, szeleburdi, aprócska francia lányt. A regény bevezető sorai alapján  tudjuk, hogy a kapcsolat alapmotívuma a féltékenység, a megkérdőjelezett hűség, a kapcsolati harc férfi és nő között. A helyzetet bonyolítja, hogy Enyedi Ildikó maga is beszáll a bonyolult kapcsolatba, ráadásul kamaszkora óta szerelmes Füst Milán írásaiba. Nem kívülálló tehát, de igyekszik távolságot tartani, mivel most ő meséli tovább Störr kapitány és Lizzy történetét.

Füst Milán A feleségem története című regényéből már Az én XX. századom után szerettem volna filmet készíteni, de az illetékes kuratóriumtól akkor nem sikerült megszerezni a megfilmesítéshez szükséges jogokat. Ez nem szerzői film lesz, tehát minden erőmmel arra törekszem, hogy Füst Milánból, nem csak ebből a regényéből, hanem az egész szemléletéből minél többet átmentsek a filmre. 

– mondta egy kétezerben megjelent erdélyi portálnak adott interjúban. Ugyanott elmeséli, hogy Téli hadjárat című televízióra készült munkáját is Füst Milán írásai ihlették.

Füst múltszázadi regénye európai történet, ami jelentős részben Párizsban, Londonban, Hamburgban játszódik, ezért Enyedi Ildikó számára evidencia volt, hogy európai filmet forgasson belőle. Ha korábban lehetősége nyílt volna rá, akkor a csúcsformájában járó Gérard  Depardieu lett volna az ideális főszereplő, de Andorai Péter is tökéletes Störr kapitány lehetett volna. Azok az idők elmúltak, most az utrechti holland színészre, Gijs Naberre esett a választása. Ezért hasznos, ha az ember megnézi diákjai vizsgamunkáit – mondja főszereplőjéről, akit tanítványa diplomafilmjében fedezett fel.

„A legnagyobb kihívás az volt, hogy megértsem ezt a karaktert. Az elején viszonyulhatunk hozzá úgy, hogy ez egy féltékeny fickó. Azonban valójában jóval többről van szó, mint féltékenységről, alapvetően arról, hogyan értünk meg egy másik embert egy kapcsolatban, hogyan kezeljük együtt ezt a kapcsolatot, hogy lesz elegünk az elvárásokból.” - mondta szerepéről a holland színész egy két évvel ezelőtti budapesti sajtótájékoztatón.

Lizzyt, a francia nyelvtanárnőt még ismertebb sztár, a francia Léa Seydoux alakítja. Őt James Bond széria Spectre-, illetve a Mission: Impossible sorozat Fantom protokoll című részéből, valamit Tarantino Becstelen brigantik című kultfilmjéből is sokan ismerhetik. Az európai filmek kedvelői a cannes-i Arany Pálmás Adéle életéből emlékezhetnek rá igen jó szívvel. A valóban világsztárnak számító színésznő úgy nyilatkozott, hogy boldog volt, amikor Enyedi Ildikó felkérte a szerepre, mert nagyon szeretett volna a magyar rendezővel forgatni.

Störr kapitány egyik vetélytársát, Dedint is egy igen népszerű francia színész alakítja. A rendezőként is sikeres alkotó, Louis Garrel Bernardo Bertolucci: Álmodozók című filmjében tűnt fel. Kiváló választás a veszélyes csábító szerepére, amit az is bizonyít, hogy négy éve ő a csodálatos Laetitia Casta férje.

Störr kapitány lelki kalauzát, a racionális tanácsokat adó pszichológus karakterét a német Ulrich Matthes-re bízta a magyar rendező. Őt A bukás – Hitler utolsó napjai című sikerfilmjéből ismerik legtöbben.

A magyarokat Funtek Frigyes fia, Funtek Sándor és Hajduk Károly képviselik a stáblistán.

A film forgatókönyvét természetesen Enyedi Ildikó írta, az operatőr az Emmy-díjra felterjesztett Rév Marcell volt.

A produkciót létrehozó társaság, az a magyar iroda, az Inforg-M&M Film (Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Muhi András), akikkel az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről című alkotáson is dolgozott Enyedi Ildikó.

Enyedi Ildikó kedves szerzője, Füst Milán (1888-1967) mint író, költő, drámaíró, esztéta is a XX. századi magyar irodalom egyik legbeskatulyázhatatlanabb egyénisége volt.

Kosztolányi így méltatja egy tanulmányban:

Aranyfedezete van szavainak. Úgy él, ahogy művészhez illik, mindig elégedetlenül, a tökéletesség felé feszülve.

Örkény István a Párbeszéd a groteszkről című kötetében azt állítja, hogy a magyar avantgarde nagyjából Déry Tiborból, Füst Milánból és Kassák Lajosból állt.

Ő maga így beszél Störr kapitány bőrébe bújva A feleségem története című regény negyedik részében:

Megpróbáltam az életet, nem sikerült – mit csináljak? – csakhogy ezt már nem engedem el. S most már meg is értem, mi késztet némely embert arra, hogy írjon. Mert hogy is fordíthatná javára az élete átkát másként, mint hogy újra teremti, formálja, jobban szemügyre veszi megint? Mint egy megvert Isten munkálkodik a magányban, s haragjában teremt egy új világot. S bizony, lehet, hogy bosszúból is. Némely nap ez az érzésem.

A feleségem története 1942-ben jelent meg Magyarországon, és akkor nem vetett igazán nagy hullámokat. Amikor viszont tizenhat évvel, és több sorsfordító történelmi eseménnyel később franciául is kiadta a rangos Gallimard kiadó, a nagyvilágban hangos sikert aratott. Több, mint húsz nyelvre fordították le, és Nobel-díjra is javasolták a magyar szerző művét.

(Bortókép: Jelenet A feleségem története című filmből. Fotó: Csata Hanna)