A teátrum egykori művészeti vezetője teljesen más színházat képzel el.
A jelenlegi igazgató, Dörner György mellett Pozsgai Zsolt is indul az Újszínház igazgatói pozíciójára kiírt pályázaton. Pozsgai az Index kérdésére elmondta, a jelenlegihez képest jelentős mértékben más színházat képzel el, Peter Brook szavaival élve ugyanis a mostani, Paulay Ede utcai teátrum halott színház, pedig az eredeti koncepció, a klasszikus és kortárs nemzeti drámákat bemutató fővárosi teátrum jó irány volt, és továbbra is jó lenne, de teljesen másképp kéne csinálni.
− Mindenütt van egy színház, ahol az adott nemzet klasszikus és kortárs darabjait mutatják be, nem kell semmiféle nemzetieskedésre gondolni, ilyen például Berlinben a Deutsches Theater is. Én ezt szeretném képviselni az Újszínházban, de a jelenleginél lényegesen jobb minőségben.
Szeretnék bemutatni Tasnádi István-, Kárpáti Péter-, Kiss Csaba-darabokat, illetve Spiró Györgyöt is, akinek drámáját, a Nyulak Margitja című darabot már korábban is műsorra akartuk tűzni, ám a jelenlegi igazgató anno még a tárgyalásokat letiltotta.
Pozsgai Zsolt korábban művészeti vezetőként együtt dolgozott Dörnerrel, ám másfél-két év után együttműködésük abbamaradt.
A színház olyan irányba ment, amit már nem tudtam vállalni sem morálisan, sem szellemileg. Én egy másfajta minőséget, szövegeket, darabokat, rendezéseket képzelek el. Bulgáriában jelenleg a bemutatott darabok nyolcvan százaléka nemzeti klasszikus és kortárs, nálunk ez az arány pusztán huszonegy százalék. Ma Magyarországon a kortárs dráma halott, és ebben a színházpolitikának, a színházaknak nagy szerepük van. Egyrészt alig születnek művek, a színházak nem ösztönzik erre a kortárs drámaírókat, ha meg születnek is, azok, kevés kivételtől eltekintve nem jutnak el a nagyszínpadig. Az általam vizionált színház ezen szeretne változtatni, sokkal nagyobb teret adni a kortárs magyar drámának. Jelenleg a színház sajnos nem egy sistergő, vonzó programot kínál, inkább belesüpped a középszerűségbe, ami nem a színészek hibája. Még a kortárs szerzőket is mostohán kezelik, például a nagyszerű drámaíró, Gyurkovics Tibor darabja, a Császármorzsa olyan rendezésben került színpadra, ami méltatlan a szerzőre nézve.
Pozsgai elmondta, számos remek színházi alkotót, egy frissebb szellemiségű közeget tudna összeverbuválni, például a Katona József Színház rendezőjét, Székely Krisztát és még a színházi életből egy éve „száműzött” Eszenyi Enikőt is meghívná rendezni. Pozsgai az Index számára eljuttatott pályázatában azt is leírja, hogy az egyik első dolga az lenne, hogy rendezze a színházi dolgozók bérét, amely jelenleg sok esetben az országos középbért sem éri el, illetve gazdasági modellként sem csak az állami pénz elköltését tervezi, hanem bevonna uniós és egyéb állami forrásokat is.
Az Index a jelenlegi igazgatót is megkereste a pályázatával kapcsolatban, Dörner György azonban nem kívánta részletezni, csupán azt erősítette meg, hogy újraindul az igazgatói pozícióért.
Pozsgai Zsolt egyébként a közelmúltban zajló botrányos pinceszínházi igazgatói posztra beadta pályázatát, ám az utolsó pillanatban példátlan gesztust gyakorolva visszalépett a szakmai bizottság által legjobb pályázónak ítélt fiatalok, a k2 Színház javára.
(Végül nem ők lettek a befutók, hanem Sztarenki Pál nyert.)
A mostani pályázatról is úgy nyilatkozott: Nekem nem állás kell, én szolgálatra jelentkezem.
(Borítókép: Dörner György 2020. szeptember 29-én. Fotó: Cseke Csilla / MTI)