Noha az Olympia női név viszonylag ritka, próbáltuk összeszedni, ki és mi mindenki viseli. Molnár Ferenc világhírű színdarabja, egy legendás párizsi koncerthelyszín, Oscar-díjas színésznő és egy veterán autómodell.
Rögtön és első helyen Molnár Ferenc vígjátéka, mely akár egy jó olimpikon, bejárta Budapest, Bécs, Párizs, Berlin, Madrid, Oslo, London, New York, Mexikóváros, Buenos Aires, és Sidney városát, illetve azok színházait.
– Kérem, ne kínozzon tovább – mondja a hercegi körökből származó Olympia, Ettingen herceg és Eugénia hercegné leánya. – Megengedi főméltósága, hogy ezt sürgetésnek vegyem? – mondja válaszul a magyar huszár Molnár egyik legmívesebben komponált vígjátékában, mely a Belle Époque, a boldog békeidők legutolsó évében, 1913-ban játszódik egy népszerű osztrák fürdőhelyen Ferenc József császár születésnapján, s melyből megtudjuk, hogy
a flört egy ártatlan játék, koketéria, nem összekeverendő a briddzsel.
Az öt nyelven beszélő huszárt, aki kitűnő táncos, pompásan lovagol, és remekül bridzsel, egyszer csak eléri a szerelem a látszatra gőgös, rideg, fennhéjázó arisztokrata nő személyében. De ez csak a látszat!
Az Olympia igazi bravúr- és szerepdarab, melynek címszerepében például Balsai Móni tündökölt még a Karinthy Márton vezette Karinthy Színházban Korcsmáros György rendezésében Pásztor Erzsivel, Szilágyi Tiborral és Bezerédi Zoltánnal a csendőr alezredes szerepében. Molnár eleganciája és fergeteges humora is megmutatkozik a látszat és valóság kettősségéről szóló műben, melynek tétje, hogy kiderítse, ez a bizonyos látszat megmenthető-e. A mű egyik előadásán a Nemzeti Színházban Agárdy Gábor szívinfarktust kapott, vagy legalábbis szívinfarktus gyanúval vitték kórházba. Az előadás megállt és a mentők úgy, ahogy volt, Krahl csendőr alezredes jelmezében szállították be.
Azt a dramaturgiát, melyet Molnár Ferenc kifejlesztett a maga számára, s amely olyan neki, mint valami szolgálatkész fegyverzet a közönség meghódítására, talán egy darabján sem lehet olyan pontosan megfigyelni, mint az Olympiá-n. Minden a végsőkig le van egyszerűsítve. Az egész darab hét alakból áll, egy sincs köztük felesleges, a darabban minden komprimálva van ebbe a hét alakba
– írta Schöpflin Aladár a Nyugatban.
Az Opéra Garnier és a Bercy Stadion mellett kevés rangosabb fellépőhely van Párizsban, mint az Olympia, melyet a franciák olempiának ejtenek, s mely a legrégebbi, máig üzemelő koncerthelyszín Párizsban, színpadán telt házas nézőtér előtt lépett fel Edith Piaf. Az 1893-ban nyíló, a híres Boulevard des Capucines-en található helyet ugyanaz a Joseph Oller hozta létre, aki a Moulin Rouge-t is, úgy, először egy hullámvasutat fektetett le, de mivel a korabeli rendőrkapitány félt a faszerkezet lángra lobbanásától, betiltotta, mire Oller egy kétezer férőhelyes koncerttermet épített helyette, melyet a La Goulue művésznévre hallgató kánkántáncosnővel április 11-én avattak fel.
A francia sanzon drámai sorsú királynőjének egyik albumát 1990-ben Edith Piaf a párizsi Olympiában címmel adták el, többek között a Milord, a Padam és a Hymne à l'amour című slágerekkel,
melyek harminc évvel a megjelenés előtt rögzített felvételek. Gilbert Bécaud és Yves Montand is fellépői voltak a legendás koncerthelyszínnek, a francia sanzon nagyjai szinte kivétel nélkül megfordulnak itt, például Georges Brassens, Jacques Brel, Léo Ferré, Juliette Gréco, Johnny Hallyday, a névsor azonban nem áll meg a franciáknál, az ötvenes években Louis Amstrong, Ella Fritzgerald és Billy Hollyday adtak estet, 1960-ban pedig a Beatles és a Rolling Stones robbantotta fel a termet.
Az 1985-ös szalonon mutatta be Manet Olympia című, egyszerre kéjesen és felkínálkozóan elfekvő női aktot ábrázoló festményét, mely elég nagy botrány kavart bemutatásakor, úgy vélelmezték ugyanis, hogy egy korabeli prostituáltat ábrázol. Nem a nőalak teljes meztelensége, vagy a háttérben álló szolgáló teljes felöltözöttsége sokkolta a közönséget, hanem azok az apró, de egyértelmű jelek, melyek a kor prostituáltjára utaltak: a hajában lévő vörös orchidea, a karkötő és a fülbevaló azon a leplen, melyen Olympia fekszik. Az Olympia név egyébként az 1860-as évek Párizsának prostituált neve volt, Manet ennek állított emléket festményével, melyet a francia állam 1890-ben megvásárolt (biztos, ami biztos), jelenleg pedig a Musée d'Orsay-ben található.
Olympia néven autótípus is létezett, a német Opel cég gyártotta három szériában 1935 és 1940, 1947 és 1953 és 1967 és 1970 között. A mára már veteránnak számító modell mind méreteit, mind vonalvezetését tekintve elég impozáns volt korában, ma már kevés ilyennel találkozunk a használt autókereskedésekben. A Totalcar autós magazin szakértője ezt írja az autóról: „Az Olympia Rekord Németország legforróbb típusa lett – no nem a teljesítménye miatt, hanem mert egy átlagos képességű, hajcsattal felfegyverkezett kamaszgyerek is el tudta indítani.”
Nemrégiben távozott 89 évesen a művészvilágból Olympia Dukakis görög származású, Oscar-díjas amerikai színésznő. Filmen, tévében, színházban egyaránt játszott, az Oscar-díjat legjobb mellékszereplőként hozta el a Holdkórosok című filmben, ahol Cher anyját alakította, Cher pedig a legjobb színésznő díját kapta. Szerepelt többek között a Ni csak, ki beszél vagy a Ni csak, ki beszél még és az Acélmagnóliák című filmekben. A Broadway-n 30 évesen debütált, és több mint 130 off-Broadway produkcióban szerepelt, de a moziközönség a művésznőt csak az Oscar-díj után ismerte meg.