Július 24-én szivárványba borult a főváros, beleértve a Budapest Parkot is, ahol idén ismét megtartották a 26. Pride lezárásának tekinthető Rainbow Partyt. A fellépők között volt a PopMyEgo nevű összművészeti formáció is, amely egy heteroszexuális házaspár kreatív duója. A szerelmesek fittyet hánynak a szúrós tekintetekre, és nemcsak az LMBTQ-kérdést keltik művészi eszközökkel életre, hanem a világon megjelenő egyéb problémaköröket is.
Képzőművész férj, esztéta-bölcsész feleség, három közös gyerek, húsz év együttlét – az ideális család, gondolná az ember, és mennyire igaz. A házaspár harmóniája irigylésre méltó, kapcsolatuk szorossága, egy rugóra járó elméjük, koherenciájuk a virtuális téren keresztül is azonnal szemet szúr; olyan, mintha fél szavakból is megértenék egymást, mintha a mondanivalójuk egy agyból születne.
A nőt egész életében elkísérte a kortárs tánc szeretete, míg a férfit a képzőművészet varázsolta el. Művészetszerető emberekként mindketten alkottak, de néhány éve közös projektbe kezdtek, és alkotóként is összekötötték az életüket. Megszületett a PopMyEgo nevű formáció, amelynek keretén belül közös koncepciókban villogtatják meg tehetségüket. Olyan intermediális, vagyis közbenső felületeken dolgoznak, amelyek mára megszokottak, ám korábban nem voltak népszerűek.
A duó folyamatos kísérletezésre épül, amelynek legújabb formája a zenével összekötött előadásmód. Mivel a férj zenei fesztiválok szervezésében is részt vesz, a feleség pedig – kortárs táncos lévén – egész életében a zene bűvöletében élt, nem meglepő, hogy a formáció most egy harmadik, zenész taggal bővült.
Az experimentális techno alapjaira épülő performance egyedi módon, spontán elemekkel próbálja megszólítani a közönséget, ezáltal pedig egy újszerű közösségi élményt létrehozni. A duó így fogalmaz az új performance-ról:
Mindannyian szerettünk volna zenét alkotni, mert annak ellenére, hogy sok jó zene került fel a megosztókra, kevés olyan jó zenébe ütközik az ember, amelyet ne unna meg hamar. A járvány alatt találkoztunk egy tehetséges sráccal, Kram Berevvel. Ő ütős szakon végzett, vele hármasban hívtuk életre a zenei formációt. Ennek volt az első élő bemutatója a Pride-on.
A PopMyEgo egy heteroszexuális (straight) és monogám pár közös szelfje, amelyre egész életen át tartó projektként tekintenek. Hőseink a közös munkát amolyan terápiás jelleggel kezdték el. Eleinte inkább csak utazásaik során próbálták vegyíteni a táncot a fotográfiával, méghozzá nem akárhogy: a fikció és a valóság határán táncoló alkotásokat provokatív módon képezték le.
Az alkotói folyamat során létrejött egy olyan fiktív és absztrakt szuperhős, aki már nem én vagyok, hanem kettőnk kreációja. Ezt a kreációt olyan tulajdonságokkal ruháztuk fel, amely ellentmond a társadalmi elvárásoknak, és kilép a hétköznapi szerepkörből. Provokatívan új perspektívába helyezi a nemekről, rasszokról alkotott normatívákat, címkéket. Ezzel a hozzáállással közelítjük meg a minket foglalkoztató témákat, például a társadalmi szerepeket vagy a párkapcsolati dinamikát
– meséli a kortárs táncosnő.
Úgy érzik, az ember kreatív gondolkodása is leépül a társadalmi elvárásoknak köszönhetően, így ezt az érzést és szabályrendszert próbálják felszakítani. Szó sincs arról, hogy direkt a kényes kérdéseket találnák meg, csupán az önkifejezés katarzisát élik meg, ez az érzés viszi őket tovább az életben.
Nem dobálóznak címkékkel. Munkásságuk egyfajta metódus, amelyen keresztül egy új gondolkodásmódot gyakorolnak. A tudatosság, a nyílt és ítéletmentes világnézet, na meg a kreatív látásmód mind hangsúlyt kap a formáció szerkezetében. Fontos, hogy hány színben látják a világot, hogy miként értékelik és értik meg nemcsak önmagukat, de másokat is. Munkáikban szeretnek játszani és kísérletezni provokatív gesztusaikkal, a társadalmilag beágyazott identitáskonstrukciókkal, mémekkel, ezáltal pedig felborítani a hagyományos beidegződések által meghatározott korlátokat, a szűkebb és tágabb értelemben vett környezeti elvárásokat.
A célunk az volt, hogy artikuláljuk azokat a témákat, amelyek mindkettőnket foglalkoztatnak. Heteroszexuális párként azt vettük észre, hogy az LMBTQ társadalom is elfogad minket. A munkáink során megkaptuk, hogy amolyan rosette-i kőként összekapcsoljuk a két közösséget. Értelmetlen, hogy a queer és a straight közösség szeparálódjon, hiszen egy társadalomban és kultúrában élnek, mindkettő azért küzd, hogy elfogadják őket és nyugodtan élhessék a mindennapjaikat. A PopMyEgo név is arra utal, hogy engedjük el az egónkat. Ma mindenkinek hatalmas az egója, ezáltal pedig bezárja magát egy megrögzött hitrendszerbe, és nem tud kapcsolódni a saját közösségén kívüli környezethez
– vélekedik a duó férfi tagja.
A házaspár éppen Berlinben tartózkodott, amikor a melegellenes pedofiltörvény napvilágot látott. Eszükbe jutott egy apró gesztus, amellyel kifejezhetnék nemtetszésüket. A nő szivárványos fürdőruhában kifeküdt az Alexanderplatz közepére egy nemzetiszínű zászlóra. A néma tiltakozás azonban addig fajult, hogy az eseményről készült fotó napvilágra kerülése után a formáció Instagram-fiókját törölték.
Fontosnak tartjuk a kritikus gondolkodást, hiszen a mainstream média a kommersz irányába tereli az embereket. Munkáinkkal is ezt próbáljuk kifejezni: igyekszünk egy olyan erőteret létrehozni, ahol a hasonlóan gondolkodókkal érintkezhetünk. Az alkotásaink intellektuális, spirituális és érzéki megismerésről szólnak. Nálunk sokszor fontosabb az út, mint a végeredmény, a munka egyfajta terápia a fantáziaépítéshez. A gyógyító pillanat pedig az, amikor sebezhetővé tesszük magunkat
– fogalmaznak.
A formáció szerint ebben a világban a művészetnek önmagában nincs értelme, hiszen a természet önmagában véve tökéletes. A művészetre nekünk, embereknek van szükségünk, hogy értelmezni tudjuk magunkat és a minket körülvevő világot.
A PopMyEgo részvételi előadásokat, szertartásokat, tudatos táncos workshopokat tart, ahol a zene, a tánc, az önkifejezés zsigeri élmények katalizátoraként működik, vagyis a résztvevők közösségi szinten kerülnek katarzisba. A házaspár tagjai ebben a közös karakterben és játékban elveszítik a hétköznapi személyiségüket – a cikkben éppen ezért nem hivatkozunk rájuk név szerint –, teljesen egybeolvadnak, olyan erőt és szabadságot nyújtanak egymásnak, amelyet külön soha nem élhetnének át.
(Borítókép: PopMyEgo. Fotó: Szabó Réka)