Budapesten született, még csak hétéves volt, mikor szüleivel ’56-os magyarként elköltöztek a tengerentúlra. Végül Kanadában találtak otthonra, így Robert Lantos már az iskoláit is ott végezte. Pályáját független filmproducerként kezdte az 1977-ben megjelent L’ange et la femme című filmmel. Olyan filmek kötődnek a nevéhez, mint a Szabó István rendezte A napfény íze vagy a Csodálatos Júlia. Jelenleg David Cronenberggel készít filmet, viszont közben itthon belekezdtek a nyolc éve tervezett projekt, a Hunyadi-sorozat munkálataiba is. A Bán Mór regényfolyamát feldolgozó produkció magyarországi mértékben szemlélve rengeteg támogatással készül, így arra voltunk kíváncsiak, miért esett évekkel ezelőtt erre a történetre a választása, ami miatt az elmúlt évtizedben is kitartott a megvalósítás ötlete mellett.

Görögországban forgatták a Crimes of the Future című filmet, erre a beszélgetésre is onnan repült Magyarországra. Mit lehet tudni a készülő filmről?

David Cronenberg írta és rendezi. Ez a negyedik közös munkánk, és huszonkét év után ez David első eredeti forgatókönyve. Utoljára a 2007-es Gyilkos ígéretekben (Eastern Promises) dolgoztunk együtt, amely Oscar-jelölést is kapott. A nem túl távoli jövőben játszódik a története, egy általa kitalált világban, amely, bár hasonlít a miénkre, egy-két fontos részletben eltér ettől. A főszereplők között van Viggo Mortensen, Léa Seydoux, Kristen Stewart, és a forgatás még zajlik. (Az interjú felvétele óta befejeződtek a forgatási munkák – a szerk.), de most fontosabb feladatom, hogy Budapesten a Hunyadi-projekt előkészítését irányítsam.

Változatos témájú produkciók mögé áll be. Mi az, amit egy új projektben keres?

Ahhoz, hogy a lelkesedésem kitartson, a projektnek izgalmasnak kell lennie, újszerűnek, olyan kihívásokba állok csak bele, amelyeket mások nem vállalnak, nem találnak meg vagy nem kelti fel az érdeklődésüket. Nemcsak a Crimes of the Future ilyen, hanem a Hunyadi-sorozat is: az egyik a jövőben, a másik a XV. században játszódik. Szeretem a sokszínűséget, szeretek mozogni, utazni a projektek között – mint látja, térben és időben egyaránt.

Nálam minden projekt álommal vagy szerelemmel kezdődik. Vallom: anélkül nem érdemes hozzáfogni. Aztán jön a realitás, hiszen gondoskodni kell a finanszírozásról, azt pedig csak úgy lehet, ha a produkció eladható. Ha van rá közönség. Mindezt próbálom előre felmérni, megítélni.

Most a Hunyadi-sorozat miatt repült haza Görögországból. Mikor találkozott Bán Mór Hunyadi-regényfolyamával?

Két barátom, akik társaim ebben a kalandban, Hazai Cecília és Hazai Kinga megkért, hogy olvassam el az első kötetet. Vaskos regény, én gyerekkorom óta ritkán olvasok magyarul, ezért nem voltam túl lelkes. De kérleltek, hogy legalább az első harminc oldalt olvassam el. Kötélnek álltam, és amint végeztem a részlettel, magával ragadt a hömpölygő történet sodra, le sem tudtam tenni. Én voltam az, aki folytatásért kiáltott, azonnal kértem a következő kötetet. Akkor még nem tudtam, hogy milyen formában, de abban már biztos voltam, hogy ez a könyv adaptációért kiált. Az izgalmas olvasmányélmény mellett rengeteget tanultam a regényfolyamból, Bán Mór óriási tanítómester. Miután elolvastam az összes részt, felhívtam Krskó Tibor barátomat, hogy társuljon be a munkába. Régóta szerettünk volna közös szerelemprojektet készíteni, és Tibor habozás nélkül igent mondott. Megkezdtük a fejlesztést, és most, nyolc év után a célegyenesben vagyunk.

Már 2012-ben felmerült, hogy elkészítené a Hunyadi-filmet. Miért csak most valósul meg a projekt, és hogyan lett a filmtervből sorozat?

Mert Bán Mór csak tovább és tovább írt, most jár a tizenkettedik kötetnél. A történetet pedig lehetetlen lenne úgy elmesélni másfél-két órában, hogy érdekes is legyen. Csak a nándorfehérvári csata önmagában elfoglal két órát, így a tervek szerint a sorozat utolsó két része játékfilm is lesz. Ez a gyakorlatban úgy néz majd ki, hogy a televízió levetíti az első nyolc epizódot, az utolsó két rész játékfilmként kerül a mozikba, majd később vissza a képernyőkre. De a csatáknál sokkal izgalmasabb szempont, hogyan lett Hunyadiból hős, Magyarország kormányzója és Európa megmentője.

Mindenképpen ambiciózus feladat filmes-televíziós környezetbe átültetni mindazt, ami a regényekben oly fantasztikusan működik. Erre vállalkozott az a remek magyar írócsapat, amelynek Bán Mór mellett Lengyel Balázs, Lovas Balázs, Ruttkay Zsófi és Veres Attila a tagja. Életemben sok nagy forgatókönyvíróval volt szerencsém dolgozni, köztük három Oscar-díjassal. Ezért nyugodtam merem kijelenteni, hogy a Hunyadi-sorozat csapata nemcsak hollywoodi színvonalon teljesít, de amennyiben angolul dolgoznának, mára világhíresek lennének. Ezeket az óriási tehetségeket George Mihalka, a Kanadában élő, magyar származású, negyven év tapasztalattal rendelkező rendező, producer vette a szárnyai alá, aki két éve költözött a Hunyadi-produkció kedvéért Magyarországra, ő vezeti az írószobát.

Tényalapú fikciós történetet dolgoznak fel. Mennyire elvárás, hogy a sorozat megfeleljen a történelmi hűségnek?

Az emberi kapcsolatok kapják a főszerepet, de nem írjuk és hamisítjuk meg a történelmet. Nyilván sok minden van, amit nem tudunk, például azt sem, mit mondott egymásnak Hunyadi és Erzsébet első közös éjszakájukon. Tehát a dialógusok és a személyes kapcsolatok nagy része fikció. De az ismert történéseket történelmi hűséggel ábrázoljuk.

Ez a történet miért lehet fontos a mai nézőknek?

Egyrészt azért, mert délben világszerte minden templomban mindennap megszólal a harang. Magyarországon, gondolom, köztudott, miért, de máshol biztosan kevesen tudják, hogy a déli harangozást anno a pápa azért rendelte el a keresztény világban, hogy így emlékeztesse az embereket Hunyadi Jánosra és dicsőséges hadseregére. Azokra a hősökre, akik éppen élet-halál harcot vívtak Nándorfehérvárott. Hunyadiék végül győzedelmeskedtek a túlerővel szemben, és ezzel megállították Európa meghódítását. Ha Ernest Hemingway nem írta volna meg a For Whom the Bell Tolls (Akiért a harang szól) című művét, most ezt a mondatot használnánk címként.

A TV2 felülete mennyire alkalmas egy tízrészes sorozat sugárzására? A fiatalok kevésbé néznek televíziót, így felmerül a kérdés, milyen korosztálynak szánják.

A fiatalok szeretik a történelmi sorozatokat (Tudorok, Borgiák, Vikingek), világszerte nagy sikerrel vetítik ezeket, Magyarországon is. Egy magyar fiatalnak miért lenne érdekesebb az angol vagy az olasz történelem, szemben a sajátjával? Különösen akkor, ha az nem tankönyvízű, hanem izgalmas sorozat. Azt, hogy milyen korosztálynak szánják, a televíziós csatornák döntése lesz. Mi legfeljebb iránytűt adhatunk, de a korhatárt a Spartacus és a Borgiák közé lehetne pozicionálni.

Anno kitudódott a sorozattal kapcsolatban, hogy a Netflixszel is tárgyalnak. Miért került inkább a TV2-re a sorozat?

Nem tudom, honnan ered ez a hír. Magyarország streamközönsége nem elég nagy egy ilyen léptékű projekt számára, nem egy kiváltságos kisebbségnek – ez néhány százalék jelenleg – akarunk sorozatot készíteni, hanem minden magyar embernek. Magyarországon egy ilyen televíziós művet olyan tévétársaságnak kell leadnia, amelyikhez minden magyar nézőnek hozzáférése van. Valamikor persze valamelyik streamingszolgáltató kínálatában is meg fog jelenni a sorozat, ma már ez a dolgok természete, de a sorrendet nem szabad felcserélni.

Honnan szedték össze a pénzt a sorozatra? A Nemzeti Filmintézet 3,6 milliárd forinttal támogatta, a kormány 6,9 milliárd forintot rakott a készülő projektbe. Ezen kívül milyen költségvetéssel számolnak? Számítanak arra, hogy a magyar kormány további összegekkel támogatja?

A magyar államhoz az eddig megítélteken túl több támogatásért nem pályázunk. Viszont vannak még egyéb partnereink, német, osztrák és kanadai cégekkel már most együtt dolgozunk, mert óriási fantáziát látnak a Hunyadi-sorozatban. 

Miért ér meg leforgatni  egy nemzetközi költségvetésű sorozatot, ha nem nemzetközi piacra, platformra gyártják?

Fiatalkoromban válogatott szinten vízilabdáztam Kanadában. Magyarország akkor világ- és olimpiai bajnok volt. Nálunk mindig felmerült: hogy nyer meg minden érmet egy vízi sportban egy ország, amelyiknek nincs tengere és csak egy nagy tava van? Szemben Kanadával, ahol két óceán és százezernél is több tó található – és mi mégis mindig alulmaradtunk a magyarokkal szemben. Hasonlóan tudok válaszolni erre a kérdésre is: bár az ország kicsi, de nagy a történelme, amely ezer vonatkozásban része a világtörténelemnek. Magyarország az, ahol összefutnak a szálak. Ha Nándorfehérvárnál a törököknek sikerül áttörniük, más volna Európa történelme.

A magyar történet magyar televíziós csatornán debütál. Ez azt jelenti, hogy a forgatási helyszínek és a színészek is magyarok?

Elsősorban Magyarországon forgatunk. A hazai stúdiókban építjük fel Milánót, több török helyszínt, Bécset, a végső csata díszletét. A magyar főszereplők mellett a produkcióban szerepelnek német, olasz, lengyel, török és szerb színészek, egy vagy két amerikai, de neveket még nem árulhatok el. A sorozat 2023 őszén debütál, a forgatást jövőre kezdjük.

(Borítókép: Robert  Lantos.  Fotó: Bodnár Patrícia / Index)