A magyar filmes szcéna legnagyobbjai, legyenek azok forgatókönyvírók, rendezők, operatőrök, akkor tudnak a leginkább maradandót, és hosszú távon is érvényeset alkotni, hogyha a produktumba teljesen beleviszik magukat, a stílusuk, egyéniségük, hangjuk. Hogyha egy olyan nézőpontból közelítenek meg akár egy ezerszer látott képet, ahonnan még azelőtt sosem néztük, ami kifejezetten az ő perspektívájukon keresztül állítja be a fókuszt.

Ezek a tulajdonságok elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy ekkora szakmában valaki ki tudjon csillogni a tömegből. Viszont a filmipar nem úgy működik, hogy ha valakinek van egy jó ötlete, akkor a zsebébe dugnak egy halom pénzt, és köré pakolnak egy stábot profi technikával. Ezért tudnak kis nevek kisfilmekkel nagy nevekké válni, akik majd talán a kis alkotás nagy sikere után nagyot is rendezhetnek.

Az Inforg Stúdió egy olyan műhely volt, ami teret és lehetőséget adott ismeretlen arcoknak, hogy rövidfilmekkel bizonyíthassák tehetségük. De csak azután, miután ötletükben valaki meglátta az értéket, a lehetőséget és a siker kulcsát. Ez a valaki Muhi András, aki alapította is az Inforg Stúdiót, illetve ügyvédből avanzsált producerként számtalan remek alkotást dédelgetett és vezetett végig a megvalósítás útján.

A műhelymunka pedig jobb esetben kísérletezéssel jár, az Inforgnál sem volt ez másképp, így történhetett, hogy a filmes műfajok széles skáláján mozog a palettájuk. Muhi András a szerzői filmek egyik elkötelezett pártfogójaként rengeteg olyan embernek adott lehetőséget az első munkáira, akik végül beírták magukat a magyar filmtörténelembe. Hogy csak pár nevet említsünk, akik az Inforg szárnyai alatt megfordultak: Bodó Viktor, Buvári Tamás, Politzer Péter, Szaladják István, Kenyeres Bálint, Krasznahorkai Balázs, Vécsei Márton, Fliegauf Bence, Iványi Marcell vagy Nemes Jeles László.

Szentendrén a Ferenczy Múzeumi Centrum szervezésében szeptember 25-től nyílt kiállítás a MűvészetMalomban A kísérletezés szabadsága néven, ami az Inforg Stúdió 2000-2010 közötti időszakáról, a majdnem háromszáz filmről, készítésük körülményeiről, az alkotóiról. Erről a pezsgő filmes korszakról ad komplex áttekintést, valamint a kiállítás részeként a szentendrei P'Art moziban és a debreceni Apolló moziban az Inforg Stúdió számos filmjét levetítik.

Ezzel a kiállítással visszatekinthettem, rendszerezhettem a produceri pályafutásom legjelentősebb időszakát. Azt gondolom, hogy a Balázs Béla Stúdió és a Duna Műhely után, az új évezredben az Inforg Stúdió volt az a hely, ahol igazán figyelmet és lehetőséget kapott a következő, tehetséges fiatalokat felvonultató filmes generáció. Akadtak olyan esztendők, hogy 25 filmet készítettünk a kísérleti filmektől kezdve, a dokumentumfilmeken, az animáción át a játékfilmekig, a lehető legszélesebb palettán.

– emeli ki Muhi András, aki szerint a tárlat a tízéves korszak szellemi, gazdasági, társadalmi változásainak, folyamatainak a tágabb értelmezhetőségét is lehetővé teszi.

A kiállítást kísérő weblapon szeptember 25-től szintén elérhetővé vált a stúdió filmjeiből összeállított válogatás, illetve az esemény alkalmából a Ferenczy Múzeumi Centrum katalógust jelentet meg, amelyben többek közt Báron György, Barkóczi Janka, Gelencsér Gábor, Kovács András Bálint és Lichter Péter esszéi lesznek olvashatók.

Muhi András a kiállításon többször tart tárlatvezetést, sőt, olyan alkalom is lesz, mikor szeretettel vár alkotókat, szívesen válaszol a filmes világot érintő kérdésekre, és ha úgy adódik, még forgatókönyveket is megnéz.