Tánctörténeti legendaszámba megy, hogy amikor a hetvenes évek végén a szovjet elvtársak megnézték a Párizs lángjai című forradalmi tematikájú és hangvételű, egyébként szovjet balettet Budapesten, annyira megtetszett nekik, hogy a véget nem érő állva tapsolás után a magyar fél megkérdezte: elvtársak, akarják még egyszer? Igen, akarjuk – hangzott a válasz, s szegény táncosoknak a három és fél órás, gazdag és igen nehéz lépésanyagú előadást újra le kellett játszani. A végén már majdnem belepusztultak, a lábukat se érezték, de csak mosolyogni volt szabad. Az a hír is járja, a karmester igyekezett a második előadást sokkal gyorsabban vezényelni, hogy így is segítsen a táncművészeken.

Most, csaknem 44 év után a világ egyik legjobb balettmestereként is számon tartott koreográfus, Michael Messerer felújított változatában tér vissza a Magyar Állami Operaház színpadára Vaszilij Vajnonen Párizs nagybalettje, amely realista tematikája és ábrázolásmódja miatt 

A francia forradalom idején, 1792 nyarán játszódó történet zenéjét Borisz Aszafjev szerezte, aki erősen támaszkodott a történelmi kor francia népies muzsikájára, de nem hagyta ki a műből a Marseillaise dallamait sem.

A Kocsár Balázs vezényletével elhangzó művet október 8-tól láthatja a közönség az Erkel Színházban.

Október 9-től pedig Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című opera-musicaljét mutatják be az Eiffel Műhelyházban Szente Vajk rendezésében. A Mihail Bulgakov szürreális-szatirikus regényéből született művet Hollerung Gábor karmester, a Budafoki Dohányi Zenekar zeneigazgatója felkérésére írta a zeneszerző, aki a regény több idősíkban játszódó cselekménye és többrétegű értelmezése miatt az opera-musical műfaját látta a legmegfelelőbbnek.

A műben a rock és az opera hangzásvilága keveredik a szovjet éra indulóival, de számos könnyűzenei utalás is szerepel benne. A darab librettóját Várady Szabolcs jegyzi, aki Bognár Róbert és Schlanger András forgatókönyvírókkal dolgozott közösen. A művet koncertszerű változatban már  bemutatták 2017-ben a Miskolci Operafesztiválon Szente Vajk rendezésében, akinek munkája nyomán a musicalek világát idéző, nagyszabású és mozgalmas színpadi produkció született.

A mostani bemutatón a Magyar Táncművészeti Egyetem korábbi táncosai és a Magyar Légtornász Egyesület akrobatái is közreműködnek. A jelmezek és díszletek látványvilága a rendező rendszeres alkotótársa, Kentaur munkája. Az előadás főbb szerepeit Balczó Péter (Mester/Jesua), Sáfár Orsolya (Margarita), Kálmán Péter (Woland), Kovács István (Sztravinszkij/Pilátus), Hábetler András (Berlioz/Kajafás) és Ujvári Gergely (Hontalan Iván/Lévi Máté) alakítják, vezényel Hollerung Gábor.