Rejtélyes okból a földbe temették az Apostolok templomának maradványait, miután 747-ben egy földrengés elpusztította a Péter és András apostol szülőfalujában emelt nagyszabású bizánci épületet – adta hírül a távirati iroda.
A nyári régészeti szezon végeztével izgalmas rejtélybe ütközött az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát feltáró régészcsoport. Az észak-izraeli Kinneret tó északi partvidékénél 2016 óta folyó ásatásokon már korábban előkerült az ezer éve elfelejtett Apostolok temploma, melyet az ötödik század végén, a hatodik század elején építettek.
Ezen a nyáron a feltárások fényt derítettek arra, hogy az építményt 749-ben földrengés pusztította el, majd valamiért „eltemették”. A maradványokat földdel borították, majd a tetején egy méteres magasságban ma is álló falakat húztak fel pontosan az épület eredeti szerkezetének vonalán. Elhelyezkedésük tehát nyilvánvalóan nem volt véletlen.
Az is talány viszont, hogy ezen az új épületen miért nem helyeztek el ajtókat, miért nem lehetett bejutni.
A régészek két elmélettel is szolgálnak a romok értelmezésére:
A régészek egyelőre nem állapították meg a középkori falak korát, azt remélik, hogy a következő ásatási szezonban megértik ezen furcsa falak építésének titkát. Emellett a közeli római kori, Jézus korabeli falu feltárását is tervezik, ahol további bizonyítékokat keresnek elméletük alátámasztására, miszerint ezen a helyen éltek Jézus apostolai, és ez az épület volt az emlékükre emelt templom.
A kutatók egyelőre nem tudták egyértelműen bebizonyítani, hogy a színpompás, magas színvonalú bizánci mozaikkal díszített templom volt az Apostolok temploma, de egyelőre nem találtak más épületet a szóba jöhető területen, és helyzete éppen megfelel a 724-ben erre járó Willibald bajor püspök leírásának, miszerint Bétszaidában, Kapernaum és Chorazin/Kursi között látta az akkor még álló épületet.