Folytatódott az előszűrés, a jobb sorsra érdemes szombat esti tévénéző pedig konstatálhatja, így azért ő is tud énekelni.
Nem kell Fáy Miklósnak lenni ahhoz, hogy kimondjuk, az utolsó októberi szombat esti X-Faktor könnyűzenei vetélkedőn a Fótról érkezett fiatalember nemhogy gitározni, de intonálni se tudott, de hát erre úgy látszik, senki nem hívta fel a figyelmét. Puskás Peti, az egyik zsűritag, ki is mondta: pusztító rossz a produkció, mégis továbbjuttattaa 17 éves fóti fiatalembert.
De hát az előzmények ismeretében már semmin nem lepődünk meg. Azon sem, hogy az egyébként szimpatikus, 25 éves gépészmérnök srác is továbbjutott Ferencvárosból. Innentől a műsor a teljes érdektelenségbe fulladt, azt viszont fülsiketítő hangerővel teszi.
Nem zene ez, hanem zaj, megváltóként várjuk a reklámot.
Az egyetlen kivilágló, figyelemre méltó teljesítmény a Fülöp-szigetekről érkező, 49 éves Margie Apellidoé, akit csak sajnálhatunk, hogy ilyen környezetben kell megmutatnia tehetségét. Prince Purple Rain című dalát énekli, mind az előadásmódja, mind az átélése, mind az, ahogy a hangját használja, magasan kiemeli a mezőnyből. Egyértelmű, hogy négy igent kap, döntőben a helye.
Az utolsó szombat esti válogatón többeket leállítottak, joggal, és szemükbe mondták, hogy nem tudnak énekelni, többeket ugyanezért viszont tovább engedtek. Mondhatnánk, hogy ettől szép, de nem mondjuk, mert azért egy ilyen tehetségkutatónak mégiscsak arról kéne szólnia, hogy a valamiért mentoroknak hívott zsűritagok valamiféle irányt, következetességet mutatnak, ahelyett, hogy elröhögcsélnek egymás feje felett egymás szavába vágva.
Bense Sándor a maga 57 évével és gitárjával ételszállítóként mindenképp színfoltja a műsornak, nemcsak mert a Tom és Jerry betétdalát énekli, hanem mert valóban jó fej.
Ahogyan Éliás Tibor természetgyógyász is, aki a Hazám, hazámat énekli a Bánk bánból, és annyira akarja, hogy nem lehet neki nemet mondani.