A magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismertető weboldal után elkészült annak bővített könyvváltozata is. A Magyar filmek 1896–2021 című lexikon 516 szócikket tartalmaz, és 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti.
Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet és az MMA Kiadó kezdeményezésére 2019-ben indult el a filmlexikon szerkesztése, amelynek első eredményei 2020-ban online váltak elérhetővé, mostantól pedig már nyomtatott formában is kézbevehető.
A 770 oldalas kötet műközpontú, a kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja.
A 15 szócikkíró filmtörténetileg reprezentatívnak tekinthető és esztétikai értékkel bíró alkotásokat válogatott be a kötetbe.
Az elbírálás során a legfontosabb értéket a történet eredetisége és a forma innovációja jelentette.
A lexikon a mozikban bemutatott alkotások valamennyi típusából merít: 314 egész estés játékfilm mellett a 75 dokumentum-, 28 rövid- és 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs film kapott benne helyet.
A kötet sajátossága, hogy a némafilmkincs, illetve az 1945 előtti korszak hangsúlyosan jelenik meg benne. Bár a magyar filmtörténet kezdeti időszakában készült mintegy 600 némafilm 90 százaléka szinte teljesen megsemmisült, de így is 33 alkotás kapott helyet a könyvben e ritkaságok közül. Időről-időre előkerül egy-egy elveszettnek hitt mozgókép, például 2008-ban Kertész Mihály kolozsvári némafilmje, A tolonc, amely egy ártatlanul lopással vádolt, kitoloncolt cselédlány történetét meséli el, aki bánatában öngyilkosságra készül.
Az első magyar film az 1901-ben bemutatott A táncz, amely az Uránia Tudományos Színház egyik ismeretterjesztő előadásának mozgóképes illusztrációjaként szolgált. A különböző népek táncait bemutató alkotások egyperces tekercsekre készültek és az Uránia tetőteraszán forgatott filmben többek közt olyan neves színészek működtek közre, mint Blaha Lujza. Ám mivel a tekercsek elvesztek, szócikk sem készülhetett róla.
Az első, Magyarországon készült és megmaradt mozgóképeket a Lumière-testvérek megbízásából forgatták Budapesten, majd 1896. május 10-én vetítették le a Royal Szálló kávézójában. Ennek bemutatásával indul a filmlexikon, amelyet a 2021-es Természetes fény című alkotás zár, közte természetesen szinte az összes említésre érdemes filmmel.