Juhász Márton Dzsúdló a Márkó és Barna Síkideg podcastben beszélt arról, ha ne adj’ isten drasztikusan lecsökken a népszerűsége, még azt is el tudja képzelni, hogy elmegy a tehetségkutatóba. A rapperrel beszélgettünk rossz interjúkérdésekről, AUX-kábelt lopkodó haverokról, és elárulta, mi a kedvenc guilty pleasure zenéje.
Juhász Mártont a tipikus interjúkérdések tudják felhúzni a legjobban, ezért az adásban azzal nyitottunk, hogy megkérdeztük: „honnan a név?” A Dzsúdló művésznéven futó rapper azt mesélte, nagymamájától kapta a becenevet, de megnyugtatott:
nem a „jew” és a „law” szavak összetételéből származik.
Marci legrosszabb interjúkérdését egy falunapon kapta, ahol az újságíró megkérdezte, hogy „amúgy szoktak-e próbálni?”. Elsütöttük az összes interjúzsánert, összekevertük más rapperekkel, de felolvastuk a Wikipédia-oldalát is. Márkót ezen a héten a szomorkodó Z generáció idegesítette fel. Azt mondta, az ő fiatalkorában még a metálosok, utána pedig az emósok szomorkodtak, de a mostani fiatalok teljesen kimaxolják a búskomorságot. Dzsúdló szerint ő nem szomorkodik, hanem inkább melankolikus zenét csinál, mert abban találja meg a vidámságot.
Barna arról beszélt, nem tudja megérteni azokat az embereket, akik vallásosan szeretik az amerikai sportokat. Az ilyen emberek agresszíven próbálják elmagyarázni kevésbé felvilágosult barátaiknak, hogy működik a hoki, az amerikai foci vagy éppen a baseball. Persze az illetőnek – köztük Barnának – fogalma sincs a szabályokról, és bármennyire is magyarázzák neki, képtelen megérteni, mi zajlik a pályán. Márkó sem érti ezeket a sportokat, ráadásul agresszívnek és néhol homoerotikusnak tartja őket. Marci azt mondta, ő a kultúráját szereti nagyon ezeknek a sportoknak. Amikor Pestre költözött, a barátaival mindig arra vágytak, hogy összeüljenek, és együtt nézzék a Super Bowlt, mint az amerikai sorozatokban. Sőt szerinte nem is kell érteni ezeket a sportokat, elég megnézni, hogy melyik a legesélytelenebb csapat, és végig annak szurkolni.
A srácok idegeskedtek az AUX-kábel-jelenségen is. Amikor az ember a barátaival egy házibuliban van, vagy hosszú autóúton, mindig van egy ember, aki zenét tesz fel. Barna szerint tűpontosan bemérhető az a pillanat, amikor az emberek éppen annyit isznak, hogy már elkezdenek zenét kérni. Ahogy pedig fogy az alkohol, egy ponttól kezdve már kitépik a telefont az ember kezéből. Ilyenkor persze már nincs műsorra tűzés, csak az őrültek rakják a zenéket egymás után. Marci azt mesélte, ő tipikusan olyan ember, aki, ha szeret egy számot, képes hetekig folyamatosan ugyanazt hallgatni. Márkó azt mondta, ő már csak bakelitről DJ-zik, így amikor valaki kér tőle egy számot, elég csak annyit mondania, hogy
„persze, berakom szívesen, itt van nálad bakeliten?”
Beszélgettünk a „guilty pleasure” zenékről is. Barna Katy Perryt, Márkó pedig Carly Rae Rapsant tagadná le a barátai előtt. Marci imádja Billy Joel Uptown Girl című számát, és sokáig azt gondolta, hogy ez ciki. De aztán rájött, hogy ezt a dalt mindenki szereti.
Márkó a héten a szexuális ajánlatokkal teli spamüzenetektől volt síkideg. El is hozott néhány borzalmas – nyomdafestéket nem tűrő – felajánlkozást, amivel elöntik a postafiókját. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Marcit, hogy ő vajon kap-e forró üzeneteket. Azt mondta, előfordul, de a legviccesebb egy erdélyi rajongójának az üzenete volt, aki azt írta neki:
„Szia, Dzsúdló, voltam a koncerteden, s szar volt, s a pénzt mikor adod vissza?”
Dzsúdló azt is elárulta, mi húzza fel a tehetségkutató műsorokban, és amikor megkérdeztük, jelentkezne-e az X-Faktorba, viccesen csak annyit mondott, ha jövőre már nem szeretik annyian, mint most, még akár az is megfordulna a fejében, hogy jelentkezzen.
Ne hagyjátok ki ezt az adást sem, hallgassátok meg a podcastcsatornákon, vagy nézzétek meg a YouTube-on. Jövő héten pedig újra jön a Márkó és a Barna Síkideg.