Bár világhírűvé szuperszonikus sebessége és az így lerövidített transzatlanti járatok tették, a British Airways szolgálatában álló Concorde tizenöt éven keresztül rendszeres ünnepi szolgálatot is teljesített. 1984 és 1999 között ugyanis minden év karácsonyán egynapos útra vitte a szuperszonikus utasszállító az angol turistákat az északi sarkkörtől hét kilométerre, a Mikulás lakhelyére, Rovaniemi városába.

Az első úton, 1984. december 25-én kilencvenhét embert szállított az Egyesült Királyságból a Concorde Lappföld fővárosába, akik nyolc órán át szórakoztak a Mikulás városában. Rendkívül rizikós döntés volt a British Airways részéről, hogy a Concorde-ot charterjáratként északra küldjék, a légitársaságnak azonban sikert hozott, azóta is üzemeltetik a karácsonyi London–Rovaniemi-járatot, igaz, ma már Airbus gépekkel.

Ráadásul a szuperszonikus gép Lappföld fővárosa iránt is felkeltette az emberek érdeklődését, a karácsonyi készülődés hónapjaiban átlagosan nyolcvanezer ember látogatja meg külföldről a Mikulást. Az év utolsó két és az új év első hónapja a legzsúfoltabb egyébként a sarkkör határán, Európából novembertől január végéig repülnek a legtöbben Lappföldre, az év maradék időszakában csak a finn légitársaság járatai közlekednek menetrendszerűen a Mikulás városa és Helsinki között.

Az ötlet, hogy charterként repültessenek egy Concorde-ot Finnországba, Jan Knott és Colin Mitchell szüleménye; a két férfi alapította a Goodwood Travel utazásszervező céget, mely a Monaco Grand Prix-ra is lefoglalt egy Concorde-ot 1983-ban. Azt, hogy egészen a Mikulásig vigye az utasokat a gép Helsinki helyett, a British Airways részéről a szervezésben részt vevő George Blundell-Pound vetette fel.

Igen ám, csak az volt a gond, hogy Rovaniemi reptere a nyolcvanas években zárva volt karácsony napján. Ráadásul a reptér nem is volt felszerelve a megfelelő eszközökkel a Concorde fogadására. Megoldásként a Goodwood azt javasolta, szállítsák át erre a napra a megfelelő reptéri felszerelést Helsinkiből, ennek az árát pedig az utasok által kifizetett részvételi díjból fogják fedezni. Úgy számoltak, hogy 2500 fontba kerül a két reptér között átszállítani a megfelelő eszközöket, ez utasonként extra 25 fontot jelent majd, amit hozzátesznek a 800 fontért meghirdetett egynapos úthoz.

A British továbbra sem akarta elfogadni a Goodwood ajánlatát azzal az indokkal, hogy a Concorde egyszerűen nem tudna leszállni a sarkkörnél. Rovaniemi reptere 3 kilométer hosszú aszfaltozott futópályával rendelkezik, amire, mint Mitchell megtudta egy Helsinkiben élő barátjától, a Finnair által üzemeltetett Douglas DC–10 simán landolt, majd amiről felszállt. Mitchell felhívta a brit légitársaságot, majd közölte,

Valószínűleg ezzel a hívással sikerült meggyőznie a világ egyik legnagyobb légitársaságát, hogy csúcsgépét beállítsa charterként egy apró finn repteret megcélozva.

Miután a Goodwoodnak sikerült finn partnert találni a Concorde földi kiszolgálásának biztosítására, már csak egyvalamire volt szükség: fizető ügyfélkörre. A Goodwood ügyfelei azonban a motorsport iránt rajongók közül kerültek ki, rájuk nem feltétlenül lehetett számítani, hogy karácsony napján majdnem ezer fontért útra keljenek a Télapó meglátogatása miatt. Így maradt az országos reklám mint megoldás, amire – a Concorde bérleti díjának kifizetése után – alig volt fedezete az utazási irodának. Az, hogy mégis országos reklámot kapott az őrült ötlet, mondhatni karácsonyi csoda. A Goodwood képviselői megkeresték a finn idegenforgalmi hivatalt a túra ötletével, ami válaszként hirdetést vásárolt a brit Sunday Express című vasárnapi lapban. Az 1984-es útra minden jegy elkelt, Finnországnak pedig hosszú távon is megtérült a befektetés; a koronavírus előtti évben, 2019-ben hatszázezer turista járt Rovaniemiben.

A Londonból induló út kerülővel, az Északi-tenger felett vezetett, mivel a repülést szabályozó törvények szerint a Concorde nem léphette át a hangsebességet szárazföld felett. Így a gép a tenger felett repült északnak, majd Norvégia Tromsø városának magasságában szubszonikus sebességre lassult, és dél-keleti irányban visszatért Rovaniemibe.

A repülés szuperszonikus része éppen annyira volt elég, hogy a fedélzeten tartózkodó utasoknak felszolgálják a pezsgőt és a tízórait, akik ezek elfogyasztása után a gépen át kellett öltözniük a sarkköri időjáráshoz megfelelő ruhákba. A Concorde dél környékén szállt le Lappföldön, és mint az a BBC 1986-os karácsonyi utat megörökítő felvételén is látszik, a Mikulás maga várta a turistákat.

A vendégeket a Concorde-tól busszal egyenesen a reptértől 3,2 kilométerre található Mikulás-faluba vitték, ahol rendhagyó, hagyományőrző programokkal várták őket. A szórakozás nyolc órán át tartott, a Concorde este nyolckor indult el vissza az angol fővárosba azon az útvonalon, melyen érkezett. Mitchell és Knott véghez vitték a lehetetlent, az 1984-es túra után tizennégy éven keresztül, 1999 karácsonyáig szerveztek minden évben repülést a British Airways egyik Concorde gépével a Mikuláshoz. Őrült karácsonyi tervükkel pedig feltették Rovaniemit a világtérképre is, hisz megmutatták, hogy az apró belföldi járatok által használt reptér képes a nemzetközi forgalom lebonyolítására is.

És a végén egy kérdés, amelyen elszámolgathat: vajon gyorsabb volt-e a Concorde az Északi-tenger felett szuperszonikus sebességen repülve, mint a Mikulás a szánján?

(Spoiler: nem.)

(Borítókép: A British Airways egyik Concorde gépe felszállás közben 1977-ben Londonban. Fotó: John Minihan / Evening Standard / Getty Images)