Sevilla november utolsó csütörtökén egy kicsit magyar lett; 287 Fradi-szurkoló érkezett a Betis–Ferencváros Európa-liga labdarúgó-mérkőzésére a Guadalquivir partjára. Ha a magyar drukkerek vigasztalásképpen tettek egy sétát a csodák tömegét rejtő óvárosban, elfeledkezhettek a 2–0-ról a filmipar kedvelt forgatási helyszínén, a királyi palotában.
A sevillai királyi palota, ismertebb nevén Alcázar épületegyüttesét a kora középkorban emelték, amikor az ókori Rómában Hispalisként, majd később Spaliként ismert gótikus városból Ixbilia lett. Córdoba első mór kalifája, III. Abd ar-Rahmán 913-ban elrendelte, hogy a város déli részén új kormányzati épület (Dar al-Imara) épüljön. Ettől kezdve Sevilla hatalmi központja a város kikötőjéhez, a gazdasági tevékenység központjához kapcsolódott.
Az épületegyüttes türelmesen alkalmazkodott az egymást váltó uralkodócsaládok igényeihez. A XI. században az Abbászidák vették át az uralmat Sevilla környékén, a palota területét pedig kibővítették. Az új palota (al-Mubarak) hamarosan a város hivatalos és irodalmi életének központja lett. Az Almohádok bezárták a központot, lebontották a komplexumot, az új palotát pedig egészen a Guadalquivir folyóig bővítették, amit aztán a fő rezidenciájukká tettek. A környéket 1248–49-ben Kasztília hódította meg vagy éppen vissza (Reconquista), a területet (pontosabban az épületet) pedig azóta is királyi rezidenciaként és a város politikai központjaként aposztrofálják. A sevillai keresztény korszak kezdetével az Alcázart a keresztény uralkodók rezidenciájává alakították át.
A sevillai Alcázar és a spanyol korona közötti kapcsolat már az újkor kezdete óta fennállt, hatása érzékelhető volt az épületen végzett átalakításokon is. A belső tereket a kor divatja szerint alakították át: az egyik legjobb példa erre a legfelső emelet, amelyet reneszánsz stílusúvá varázsoltak. A vakolatokat is felújították, még az alsó szintek boltívei is megújultak. A XVI. században csodálatos artesonadók (ékes betétekkel díszített gerendás mennyezetek) készültek. A palota más részei azonban nem voltak ilyen szerencsések: az egykor bájos udvar például a XIX. századi restaurálások áldozatául esett.
A sevillai királyi palota évtizedek óta közkedvelt forgatási helyszín, elsősorban a kulturális sokszínűsége miatt. A filmes szakemberek a világ minden pontjáról érkeznek az andalúz komplexumba. Készült már az épület falai között dokumentumfilm, dráma és sci-fi mozi is. Íme néhány film és sorozat, amelyeket az Alcázarban (is) forgattak.
Az Arábiai Lawrence stábja, amelynek művészeti részlegét John Box látványtervező irányította, 1961 végén érkezett Sevillába, hogy a belső terekben forgatott jelenetek nagy részét, valamint néhány külső helyszíni jelenetet felvegyen.
A stábtagok nem engedhették meg maguknak, hogy a produkciót a Közel-Keleten forgassák, ezért a produkciós cég más helyszínt keresett a film folytatásához. Több spanyol város is szóba került, és mivel Sevilla történelmi épületei tökéletesen illeszkedtek az Arábiai Lawrence díszletéhez, végül az andalúz településre esett a választás. A királyi Alcázar-palota a filmbéli jeruzsálemi brit hadsereg főhadiszállása lett. A stáb számos spanyol helyszínen forgatott.
Ridley Scott Mennyei királyság című filmjénél sem hagyhatta ki, hogy ne a sevillai palotában forgasson. A rendező tapasztalt „andalúz filmes”, hiszen korábban az 1492: A Paradicsom meghódítása című mozit is itt vette fel. Scott azért tért vissza a dél-spanyol városba, mert tudta, hogy a helyiek barátságosak, a korábbi polgármester, Alfredo Sánchez Monteseirín pedig mindenben segítette a stáb munkáját. A sevillai forgatás befejezte után a film Marokkóban folytatódott, ahol a XII. századi Jeruzsálem mását építették fel.
A sevillai királyi palota a keresztény és a mór építészeti stílusok lenyűgöző keveréke: aranyszínű mennyezetek és élénk csempék váltogatják egymást. Érthető, hogy a Trónok harca rendezői miért ezt a helyszínt választották Dorne székhelyéül.
A sorozatban Dorne a hét westerosi királyság közül a legdélibb. Ez a királyság igencsak eltér Westeros többi régiójától, és az éghajlata is jellegzetes: a havas Északhoz képest meleg és száraz. A sorozat ötödik évadában a sevillai Alcázar vette át a Sunspear-vár szerepét, a Martell-ház központjául szolgáló területet. A második, a hatodik, a hetedik és a kilencedik részben is láthatunk jeleneteket a spanyol palotából. A rendezők eredetileg az Alcázar kertjei miatt döntöttek úgy, hogy ezen a helyszínen forgatnak.
Más fikciós filmekhez hasonlóan az Emerald City című sorozatot is Spanyolországban forgatták. A széria építészeti elemeit Antoni Gaudí munkássága ihletette. A sorozat helyszínéül a barcelonai Parc Güell, az almeríai Cabo de Gata, a granadai Casas Cuevas de Guadix, a málagai El Torcal de Antequera és a sevillai Carmona, valamint az Alcázar szolgált, de magyar érintettsége is van, hiszen Horvátországban és Magyarországon is vettek fel jeleneteket.
A VII. Henrik és Yorki Erzsébet kapcsolatáról szóló sorozatot több angol és walesi kastélyban és történelmi épületben forgatták. A felvétel központja Bristol volt, a széria producerei pedig megpróbáltak környező településeket és építményeket választani a jelenetekhez, de néhány felvételt Spanyolországban, azon belül a sevillai királyi palotában rögzítettek. Az andalúz épületet ábrázoló jelenet néhány rajongónál kiverte a biztosítékot, hiszen annak ellenére, hogy az epizód a híres granadai Alhambrában játszódik, a forgatócsoport nem oda utazott, hanem úgy döntött, hogy az Alcázarban rendezi meg az uralkodók találkozóját.
A Netflix tavalyi produkciója, a Warrior Nun Andalúziában játszódik, így a forgatás is ebben a térségben zajlott: a filmesek természetesen ellátogattak az Alcázarba. Az amerikai fantasy stábja nem a buja kertekben forgatott, hanem inkább a belső tereknél tette le a voksát. A kilencedik és a tizedik epizód kriptás jeleneteit (amelyek a sorozatban állítólag a Vatikán részét képezik) itt vették fel.
(Borítókép: Az Alcázar 2015-ben. Fotó: Education Images / Universal Images Group / Getty Images)