Hétfő délelőtt negyed 12 tájban az Omega együttes Facebook-oldalán az alábbi bejegyzés jelent meg: „Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad.”
Most már biztos, hogy soha nem lesz több Omega-koncert. Az alapító tag Benkő László és az öt évvel később csatlakozó Mihály Tamás halála után kétségessé vált, hogy közönség elé lép-e a legendás magyar együttes, de maga Kóbor János mondta, hogy a közönség szeretete továbblendítheti a zenészeket a gyászon. Olyan Omega viszont, ahol nem Mecky áll a mikrofon mögött, nem létezik.
Az egykori atléta tavasszal még büszkén mesélte, hogy amikor kislányát elviszi az iskolába, nála negyven-ötven évvel fiatalabb apukákkal találkozik, de ahogy elnézi őket, a többségüket lefutná százon. Nemrég születésnapi turnéra, néhány hete még televíziós felvételre készült a 78 éves zenészlegenda, de már nem jutott el a stúdióba. A hírek szerint Covid-fertőzés miatt került kórházba.
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas muzsikust már középiskolás korában utolérte a beatkorszak zenekar-alapítási láza, de érettségi után – biztos, ami biztos alapon – építészmérnöki diplomát szerzett a Műszaki Egyetemen.
Az első banda, melyben ő is színpadra lépett, a budapesti József Attila Gimnáziumban állt össze. Rá – sorsolás útján – a ritmusgitár jutott. Néhány év múlva, a Próféta nevű zenekarban tolták az aktuális nyugati beatszámokat, majd 1962-ben összeállt az Omega. Gyakorlatilag egy időben a Rolling Stones alakulásával.
A nevet – egy közszájon forgó történet szerint, melyet Kóbor János is megerősített – a Műegyetem Várkollégiumában adott koncertjüknek köszönhetik, ahol a plakátra rá kellett írni, hogy is hívják a bandát, akik aznap este fellépnek. Valaki odapingálta, hogy Omega, nekik pedig tetszett.
Hatvannyolcban jelent meg az Omega első albuma, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek. Korábban egyetlen magyar beatlemezt sem adtak ki, ők törték meg a jeget. Itt már az első klasszikus felállásban játszottak: Benkő László és Presser Gábor billentyűzött, illetve Benkő a zongora mellett trombitán és néha furulyán is besegített. A dobokat Laux József kezelte, Mihály Tamás basszusgitározott, Molnár György „Elefánt” volt a szólógitáros, és Kóbor János „Mecky” töltötte be az énekes-frontember posztját.
Az egyre rockosabb számokat játszó együttest táncdalfesztiválok, olyan filmek, mint az Ezek a fiatalok és az Extázis héttől tízig, valamint koncertek százai röpítették a legnépszerűbb magyar bandák élvonalába. Hatvannyolcban már a nemzetközi siker küszöbén álltak, Omega Red Star néven turnéztak Nagy-Britanniában. Angol nyelvű albumot is készítettek, de a lemezfelvételre Kóbor nem mehetett ki.
Második albumuk, a Tízezer lépés számait máig játsszák a rádiók, Presser Gábor Gyöngyhajú lány című szerzeménye – melyet Kóbor énekhangja tesz felejthetetlenné – gyakorlatilag világslágerré vált, amit akkora sztárok is lenyúltak, mint Kanye West.
Mecky a hetvenes években már gitár nélkül állt a színpadra, jellegzetes hajkoronával, rockosan rekedt, de magas régiókban is tiszta énektechnikájával valódi szupersztárrá vált.
Presser Gábor és Laux József 1971-es távozása megváltoztatta a zenekar stílusát, és bár az első pillanatban ez nem volt egyértelmű, új lendületet adott az Omegának. Attól fogva minden koncerten Benkő László billentyűzött, Laux József helyett Debreczeni Ferenc „Ciki” ült a dobok mögött, a gitárszólókat pedig Molnár György „Elefánt” tekerte.
Az Omegára 1969-ben figyelt fel a német piac. Először a „baráti keletnémetek” lettek rajongók, majd felfedezte őket egy német menedzser és a Bellaphon kiadó is, és a csapat kisvártatva európai sztárzenekarrá vált.
Hívták őket az NDK-ba és az NSZK-ba is, és ők szívesen játszottak a szocializmust építő és a nyugat-európai jólétet élvező németeknél is. Mint egy, az mdr.de oldalán megjelent interjúban Kóbor János elmesélte, ennek a keletnémet elvtársak nem nagyon örültek, ami az omegásokat persze a legkevésbé sem zavarta.
A nyugatnémet fellépések persze fontosabbak voltak, annál is inkább, mivel a könnyűzene robbanásszerűen fejlődött technikailag is, és a modern hangszerek, erősítők, szintetizátorok csak ott álltak rendelkezésre.
Amit nem tudtak megvenni, azt maguk készítették el. Mecky emlékezete szerint egy frankfurti zenei vásáron ők mutatták meg Brian Maynek saját gitárszintetizátorukat, amelyhez hasonlót a Queen gitárosa sem látott addig.
A német nyelvterületen Kóbor János eleinte német szöveggel is énekelte a zenekar számait, de a keletnémet közönség furcsa mód jobban szerette, ha magyarul szól a Nem tudom a neved, a nyugatnémeteknél pedig már a hetvenes évek elején átálltak az angol nyelvű dalszövegekre. Mecky hangjának az is jól állt.
A hetvenes évek második felére az Omega németországi kultzenekarrá vált, Kóbor János láttán legalább olyan hangosan sikoltoztak a germán tinik, mint amikor egy aktuális brit popsztár tűnt fel a látóterükben. Népszerűségüket jelzi, hogy 1977-ben előbb jelent meg a németeknél az együttes űrkorszaka, a space rock évek első lemeze Time Robber címen, mint itthon a magyar verzió, az Omega 7: Időrabló.
Akkoriban a rockműfajban világszerte ismertté vált Scorpions még az Omega előzenekaraként vett részt a közös koncerteken.
Kóbor János és lobogó hirtelenszőke hajkoronája az együttes védjegyévé vált itthon és a németeknél is. De nem csak énekesként vett részt a zenekar életében, hiszen műszaki érzéke és szaktudása miatt hangmérnökként is tolta a banda szekerét, muzikalitását zenei rendezőként hasznosította, és producerként is sikeres volt.
Már a korai lemezeken is ő írta néhány emlékezetes szám szövegét. Olyan örökzöldek fűződnek a nevéhez, mint a Presserék távozása ihlette Hűtlen barát, vagy az Addig élj, a kétezres évektől pedig zeneszerzőként is megjelent az Omega-lemezeken.
Az Omega 2014-ben hatalmas sikerű koncertet adott a rendszerváltás 25. évfordulójának tiszteletére a Hősök terén. A koncerten fellépett a Scorpions is. Az Omega sztárja együtt énekelte a Wind of Change-t Klaus Meinével.
Somló Tamás és Laux József 2016-os halála, Benkő László és Mihály Tamás tavalyi elvesztése nagyon megviselte, de nem adta fel terveit. Élete végéig aktív volt, a zenekar hatvanéves fennállását magyarországi és európai turnéval szerette volna megünnepelni.
Első házasságából fia született, második feleségének, Deme Zsókának köszönhette kislányát, Lénát. Családja és a zenekar mellett volt egy harmadik szerelme is: a Balaton. Egyik utolsó interjújában elmondta: azt szeretné, hogy halála után a hamvait kedves tava vízébe szórják.
(Borítókép: Kóbor János énekes a megalakulásának 55. évfordulóját ünneplő Omega együttes koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2017. december 28-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)