Akiket eddig a koreai nyelv tántorított el a Nyerd meg az életed című sorozattól, most végre belevethetik magukat.
A magyar szinkron még annak dacára is legendás, hogy a felgyorsult világban már nem jut az alkotóknak elegendő idejük egy-egy produkcióra, így a legtöbbször kutyafuttában kölcsönzik színészeink hangjukat a filmes karakterekhez. Az angol nyelv egyre elterjedtebb ismerete még inkább megkérdőjelezi a szinkron létjogosultságát, viszont televízióban továbbra sem eredeti nyelven nézünk filmeket és sorozatokat, illetve nagyobb népszerűségnek örvendő szériáknak maguk a streamingszolgáltató platformok is előszeretettel gyártják le a produkciók szinkronját az adott ország anyanyelvére.
Természetesen a sorból nem maradhatott ki az év legsikeresebb szériája sem, a Squid Game, azaz a Nyerd meg az életed című sorozat, ami a létező összes steaming rekordot megdöntötte idén.
Karácsonyi Zoltán, Stohl András, Veszelovszki Janka, Csuha Lajos, Horváth-Töreki Gergely, Viczián Ottó, Kovács Lehel, Majsai-Nyilas Tünde. Csak pár jól csengő név azok közül, akik a dél-koreai sorozatnak főbb karaktereiket szinkronizálták,
ami mától magyarul is elérhető Netflix kínálatában.
A remek színészek mellett két név garancia a minőségre; Nikodém Zsigmond szinkronrendező, aki legutóbb ugyanezt a pozíciót a Venom 2., Az öngyilkos osztag, a Free Guy vagy a Wonder Woman 1984 című filmeknél töltötte be, illetve Egressy G. Tamás szinkronfordító.
Egressy G. Tamás a Spirita Társulat vezetője, rendező és színész, aki fordítás mellett rendszeresen szinkronizál is. Kíváncsiak voltunk rá, milyen szempontokat vett figyelembe a Squid Game magyar fordításánál, főleg, hogy a sorozat angol verzió elég negatív kritikát kapott.
Mint megtudtuk, ő nem az angol felirat és/vagy szinkron anyagából dolgozott, a Netflix ugyanis egy külön belső használatra szánt, közvetlenül koreairól fordított angol scriptet biztosított a fordítóknak, ami elmondása szerint mindent (is) tartalmazott. Például az eredeti megszólalások a koreai nyelv sajátossága miatt hemzsegtek a megszólításoktól, majdnem minden mondatban fellelhető volt egy „uram” „jó uram” „főnök úr”, ami ilyen formán a magyar közönség fülének természetellenesnek hangzott volna. De sok egyéb dolgot kellett figyelembe vennie:
Míg a feliratba beleférnek hosszabb, kifejtőbb mondatok, amik a teljes jelentéstartalmat lefedik, a szinkronnál ez nem ilyen egyszerű. A koreai nyelvben akár egy-egy szótagnak is összetett jelentése lehet, de a szájmozgás miatt gyakran rövidítenem kellett a mondatokon. Szép játék fordítóként, hogy bár időnként kényszerűen elveszel az információból, a kimaradt nüanszokat előzőleg vagy utólag mégis bele kell csempészni a szereplők szövegébe, hogy minden értelmet nyerjen. Az is érdekes „szakmai szöszölés”, hogy minden apró lélegzetvételt bele kell írnunk a szinkronba. Szinte kottázni lehet a mondatokat; minden rövid, hosszú szünetet szükséges jelölni, jeleznem kell, ha az adott karakter épp reszket, liheg, sír vagy nevet (de olyan instrukciók is léteznek, hogy „fázik”, „zárt mosoly”, „picit horkant”, „nyelvhang” stb.), hogy a színész azonnal a megfelelő állapotban és ritmusban mondhassa a szöveget
– mondta az Indexnek Egressy G. Tamás.
A fordításnál először etaponként haladt, majd mikor elkészült egy résszel, akkor veszi figyelembe azt a szempontot, hogy egy karakternek milyen szójárásai vannak, ki az akinek egyszerűbb a nyelvezete, mely figurák beszélnek szofisztikáltabban. Egyszerű nézőként bele sem gondolunk abba, hogy ezektől a részletektől lesz egy szinkron természetes, hiszen az életben sem jellemző, hogy minden ember ugyanolyan stílusban kommunikáljon.
Mivel Egressy G. Tamás maga is rendszeresen szokott szinkronizálni, így pontosan tudja, hogy egy színésznek miben könnyíti meg a munkáját egy gondosan összerakott szöveg.
A szinkronra írt szövegnek elsődlegesen az a feladata, hogy a színész azonnal átéléssel tudja mondani, és közben a hallgató számára is informatív, élvezetes, stílusos és lehetőleg köznapi legyen. Sok magyar szinkronnak az a baja, hogy tele van archaikus elemekkel; szinkronizálás közben rendszeresen találkozom olyan helyzetidegen szavakkal, mint a „nos”, a kérdés eleji „mégis”, és a halálom például a „nézd”. Ez egyszer-kétszer oké, de amikor tíz percen belül van belőle húsz, az sok.
(Borítókép: Noh Juhan / Netflix)