Január 1-től szabadon felhasználhatóvá válnak a hetven éve, 1951-ben elhunyt szerzők művei. Köztük vannak többek közt a Balaton festőjeként ismert Egry József művei, a szerializmus megalkotójaként számon tartott zeneszerző, Arnold Schönberg szerzeményei és az első Nobel-díjas amerikai író, Sinclair Lewis történetei.
A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1951-ben halt meg. Ez azt jelenti, hogy most már mindenkinek joga van a korábban védett szellemi termékek – zenék, filmek, könyvek – felhasználására, újrapublikálására, közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kedden reggel az MTI-vel.
A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. Ez az idő az EU-ban, így Magyarországon is a mű megszületésétől fogva védi azt a szerző halálától számított hetven évig, még úgy is, hogy az Egyesült Államokban hosszabb a jogvédelmi idő. Ebben az időszakban csak a szerző vagy örökös engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni ezeket a műveket, mely lehet vers, regény, zenemű, fotó, film, képzőművészeti vagy építészeti alkotás is.
A védelmi idő azért hetven év, mert ez biztos hagyatékot jelenthet a szerző családja, leszármazottai számára. A művekből készült feldolgozások, átdolgozások és fordítások addig állnak jogi oltalom alatt, amíg az ezeket készítő szerző halálától számított hetven év le nem telik.
Zenei művek esetén a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásánál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is. Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, átdolgozás esetén sem állíthatja azt az átdolgozó, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan "újraindul".
A közkincsbe kerülő művek engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát gyakorlatilag szabadon használhatók fel.
Így például külön engedélykérés nélkül nyomtathatók Egry József festményei akár képeslapokra vagy pólókra, és feldolgozhatók, újraértelmezhetők Schönberg zenéi.
2022. január 1-jén szabadon felhasználható közkincsbe kerül többek közt
hagyatéka is.
(Borítókép: Egry József Balatoni táj című festménye. Fotó: Nagy Lajos / MTI)