Az örökifjú Tordai Teri: A Debrecenben született művésznő számos színpadi szerepe mellett olyan filmekben játszott, mint a Sellő a pecsétgyűrűn, a Háry János, az Egy magyar nábob, a Jó estét nyár, jó estét szerelem, A Pendragon legenda, a Mephisto, a Vörös grófnő vagy A névtelen vár című sorozat. 

„Az élet egy nagy színház, ahol vannak első sorok és királyi páholyok. Úgy vélem, kiérdemeltem egy szerény oldalpáholyt, ahol nézelődhetem” – nyilatkozta egy alkalommal.

Mátyás és Beatrix menyegzője: 1476. december 22-én pazar pompával tartották meg Budán Hunyadi Mátyás király és Aragóniai Beatrix, Ferdinánd nápolyi király leánya menyegzőjét. Beatrixnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a magyar királyi udvar a reneszánsz műveltség egyik központjává vált.

Sólyom a sasfészekben: A hidegháború első éveinek hírszerző tevékenységébe enged bepillantást az izgalmas négyrészes krimisorozat, amelynek főhőse, a Koncz Gábor alakította Dóczy Pál a Magyar Bajtársi Szövetség katonai hálózatába beépülve, egyidejűleg a szervezet egyik meghatározó tagja, a gyönyörű Sárossy Ildikó kegyeibe is beférkőzve próbálja felettes megbízói utasításait végrehajtani. 

A Tenkes kapitánya: 1963-ban készült tizenhárom részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, amely a dicsőséges Rákóczi-szabadságharc idején játszódik Dél-Baranyában. A hetvenes években szinte minden gyerek végigizgulta, érdemes ma is megnézni.

A pisai ferde torony: tizenegy évig tartó rekonstrukció után húsz éve, 2001 decemberében nyílt meg a turisták előtt a pisai ferde torony, a helyén a rómait megelőző etruszk korszak szentélye állt. A XX. században, a második világháború idején az amerikaiak fel akarták robbantani, amit szerencsésen elkerült. Előtte az olasz diktátor, Benito Mussolini akarta kiegyenesíteni, de csak rontott az állapotán.

A 6-os számú kórterem: Ragin és Gromov. Orvos és páciens. Két ember, akik egy tespedt orosz kisváros lepusztult elmegyógyintézetének 6-os számú kórtermében kezdenek el beszélgetni. A kórterem sivárságában az életet és annak embertelenségét is sztoikus belenyugvással szemlélő orvost a nemesi származású, művelt, üldözési mániában szenvedő Gromovval való filozofikus beszélgetések felüdítik, rendszeres beszélgetőtársává válik ápoltjának. Kirajzolódni látszik, hogy a gondolkodó vagy másként gondolkodó ember bármiféle mérlegelés nélkül bezárható.

A Beszédes-híd újjászületése: a második világháborúban felrobbantott, a Dunántúlt az Alfölddel összekötő dunaföldvári hidat újjáépítése után, 1951. december 23-án adták át a forgalomnak. A háború utáni újjáépítést az a Faber Gusztáv irányította, aki a híd eredeti tervpályázatgyőztesének, Kossalka János műegyetemi professzornak is a munkatársa volt. A legutóbbi nagyobb változást a 2000–2001-ben történt teljes rekonstrukció jelentette.

(Borítókép: Tordai Teri. Fotó: Keleti Éva / MTI)