Az elektronikus zenét kedvelő középiskolásoktól a jazzt vagy a tradicionális világzenét szerető felnőtteken át a ritmust és a dallamot élvező gyerekekig mindenki talál magának valamilyen élményt a január utolsó hétvégéjén megnyíló Magyar Zene Házában. A gyakran audiovizuális, sokféle érzékszerve ható programok célja az, hogy visszahozza a zene örömét, amit a kicsit csikorgós énekórákon vagy a merev koncerttermi körülmények között már elveszítettünk.
Képzeljük el, amint Batta András féltérdre ereszkedve üti a dobot, mert meg akarja mutatni, hogyan jönnek elő a körénk vetített erdőből az állatok, aztán hogyan sötétül el a táj és tűnnek fel a sámándob hangjára a totemálarcok. A Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója nyilván nem először próbálja ki állandó kiállítsuk egyik látványos elemét, a dobok előtt azonban mindenkit elkap a játék öröme: gyermeki kíváncsisággal várjuk, hogy felizzon az előttünk lévő, egyelőre fehéren pislákoló tűz.
És ez csak egy a Magyar Zene Háza élményközpontú kínálatából, amelyet mindenki megismerhet, aki ellátogat a január végén nyíló különleges épületbe a Városligetben. Addig is a ház honlapján lehet ismerkedni az újszerű koncepcióval, böngészni a programokat, de akár már a jegyekre is le lehet csapni.
Nem köldöknézős, szertartásos módon kell hallgatni a zenét, ez XIX. századi jelenség
– mondta Batta András a ház sajtótájékoztatóján, mielőtt maga is illusztrálta volna, milyen sokszínű és szórakoztató a hangzó világ. Az új városligeti intézmény minden programja ezt a célt szolgálja: az állandó kiállítás, amely végigvezet minket a zenetörténeten, miközben fejhallgató segítségével különböző interaktív feladatokat hajtunk végre, a zenepedagógiai programok, amelyek során mindenki a saját módján kapcsolódhat a zenéhez, akár a ritmuson, akár a dallamon, akár csupán a zene hallgatásán keresztül, és a rendkívül színes koncertkínálat, amely hazai és külföldi előadók sorát vonultatja föl. Mindeközben megismerkedhetünk a magyar népzenei kinccsel, a világon egyedülálló táncházmozgalommal és legendás adatközlőkkel is.
Itt van mindjárt a január 30-i Klézsei ünnep, amelyen a csángó népzenét mutatják be Moldvától Budapestig, s amelynek vendége lesz a híres klézsei furulyás, Hodorog András. Édesanyja, Hodorog Luca volt az egyik legjobb énekes Klézsén, az ünnepi koncert énekesei – Petrás Mária (aki anyai ágon szintén klézsei), valamint Enyedi Ágnes és Navratil Andrea őt is megidézik. A ház –2. szintjén lévő kiállításon megnézhetjük, milyen egy hagyományos hosszú népi furulya. Ennek a programnak a párja Kudsi Ergüner május 30-i koncertje, ahol a hatlyukú török népi sípon szólal meg a szakrális szúfi zene. Ahogy Batta fogalmazott:
Ősi élményekben lehet részünk: nem csak Stradivari-hegedűn vagy Steinway-zongorán kelhet életre a zene.
Hasonló párosításokban gondolkodtak a könnyűzenei koncertek összeállításakor, ahol a külföldi produkciókkal együtt lépnek fel a magyar előadók, és nem csupán zenélnek, hanem beszélgetnek is egymással. A klasszikus zene jórészt kamaramuzsika formájában jelenik meg, hiszen a ház barátságos terei erre adnak lehetőséget, nyáron pedig ingyenes szabadtéri koncertekre is sor kerül. A legkisebbeket Ringató várja, az iskoláscsoportokat vezetett programok, amelyeken az alkotás örömét is megtapasztalhatják, havonta egyszer pedig a Ramazuri-napokon kel életre a ház. Az interaktív foglalkozásokra várják azokat is, akik eddig úgy érezték, távol áll tőlük a zene, mert botfülűek vagy csak eddig nem volt idejük arra, hogy elkezdjenek megtanulni hangszeren játszani. A programok végén a közös énekléstől sem kell megijedni,
az a lényeg, hogy mindenki ráérezzen, milyen cool dolog a zene.
Ezt az elsőként megnyíló időszaki kiállítás is bizonyítani fogja, amely 1957-től mutatja be a magyar könnyűzene történetét.
Az ügyvezető igazgató szerint a legfontosabb, hogy közösségi térként működjön a Magyar Zene Háza: be lehet ülni egy laptoppal a társalgóba, és miközben az üvegen keresztül élvezzük a kilátást vagy megiszunk egy sört, kedvünk támadhat megnézni, meghallgatni valamelyik koncertet is. Közösségi élménynek sem utolsó beülni a kiállítótér mellett található hangdómba, ahol
360 fokban vesz minket körül a hang és a látvány:
hol a Zeneakadémia nagytermében ülünk nézőként, hol a zenekar tagjaként a karmesterrel szemben, de a babzsákokon elhelyezkedve élvezhetjük egy folyó közepén a természet megnyugtató vagy éppen éberségre késztető hangait is. Január 23-án zeneakadémisták ingyenes koncertjeivel nyit a ház, a világszínvonalú épületet be is lehet már járni.
(Borítókép: A Magyar Zene Háza 2021. december 15-én. Fotó: Mohai Balázs)