Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online. A váratlan lépés láttán karácsony és újév között mintegy tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést a tárlattal.
Karácsony előtt két nappal váratlan e-mailt kaptak a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című nagyszabású nemzetközi kiállításhoz tartozó tanulmányokon dolgozó régészek és történészek. A tájékoztatásban az állt, hogy a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma indoklás nélkül visszavonta a megbízást a 90 százalékban kész, három hónapon belül megnyitó tárlat kurátoraitól, és a szakmai irányítást, valamint az összes addig elkészült anyagot (kiállítási forgatókönyv, tárgylista stb.) a Magyarságkutató Intézet kezébe adta – írja a Válasz Online.
A lap értesülései szerint másnap, december 23-án már maga az új kurátor, Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója jelentkezett a tudós kollégáknál újabb e-mailben, jelezve, hogy átvette a kiállítási katalógus szerkesztését, mely „az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” folytatódik. Január elejére kiderült: Makoldiék szerkezeti és tartalmi változtatásokat is terveznek a katalógusban, bizonyos témák teljes elhagyásával. A példátlan eljárás belső fórumokon azonnal felháborodást szült.
A projektben szereplő tudósok nagy része már karácsony előtt vagy a két ünnep között jelezte az új kurátornak: ilyen feltételek mellett nem adja a nevét a kiállításhoz, a katalógushoz elkészült tanulmányának megjelenését letiltja.
A lapnak nyilatkozó érintettek azt mondják: a politikai nyomásgyakorlás elfogadhatatlan, A pozsonyi csata című botrányfilmmel hírnevet szerző új kurátor, Makoldi Miklós kezében pedig szakmailag tönkremehet a projekt.
A Válasz Online háttérbeszélgetésekből úgy tudja, Makoldi Miklósék a kész kiállításkatalógusból teljesen kihúzták a honfoglalás idején helyben talált népességről szóló részt (szlávok, Karoling-kori népesség), illetve az Árpád-korban Magyarországra költözött idegen népcsoportoknak (muszlimok, zsidók, a kései nomádok) szentelt tanulmányt. Bekerült viszont szerzőként az eredeti tartalomjegyzékben nem szereplő Török Tibor és Neparáczki Endre, mindketten a Magyarságkutató Archeogenetikai Kutatóközpontjának munkatársai. Török és Neparáczki az utóbbi években a hun–magyar rokonság genetikai bizonyításán ügyködött, illetve részben az ő nevükhöz fűződött az „Árpád-házi gén” azonosítása 2020-ban.
A Királyok és szentek – Az Árpádok kora az Árpád-ház Program keretében megvalósuló, a 2022-es Aranybulla-emlékévhez kapcsolódó legjelentősebb esemény, minden idők legnagyobb Árpád-koros tárlata, amelyhez nyolc ország gyűjteményeiből, köztük a szentpétervári Ermitázsból, az oxfordi könyvtárból és a Vatikánból érkeznek tárgyak. Ezzel a kiállítással nyitja meg kapuit a Szent István Király Múzeum számára 5,3 milliárd forintból felújított és részben átalakított székesfehérvári egykori ciszterci rendházépület. A kormány a tárlat megvalósítására 506 millió forintot, üzemeltetésére 120 millió forintot biztosított.
Kérdéseinket (miért volt szükség a kurátorok felmentésére, valamint hogy milyen „új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” folytatódik a kiállítási katalógus szerkesztése) elküldtük a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma sajtóosztályára, amint érkezik válasz, cikkünket frissítjük.
Frissítés:
Az EMMI 2022. január 15-én a következő levelet küldte szerkesztőségünknek, amit változtatás nélkül közlünk:
A fent megjelölt cikkben helytelenül állítják, és tűntetik fel valós színben, tényként, hogy
„Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online.”
A valóság ezzel szemben az, hogy a Kásler Miklós miniszter nem mentett fel kurátorokat, és nem helyezte a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe. A kiállítás megvalósítója 2020. októbere óta a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szent István Király Múzeum és a Magyarságkutató Intézet.
A fent megjelölt cikkben helytelenül állítják, és tűntetik fel valós színben, tényként, hogy
„A tájékoztatásban az állt, hogy a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma indoklás nélkül visszavonta a megbízást a 90 százalékban kész, három hónapon belül megnyitó tárlat kurátoraitól, és a szakmai irányítást, valamint az összes addig elkészült anyagot (kiállítási forgatókönyv, tárgylista stb.) a Magyarságkutató Intézet kezébe adta – írja a Válasz Online.”
A valóság ezzel szemben az, hogy a kiállítás készültségi foka még nincs 90 százalék, nem is lehet, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem vont vissza megbízásokat, és nem került az összes anyag a Magyarságkutató Intézet kezébe.
Nem az első eset, hogy a szakma és a kormányzat összerúgja a port: emlékezetes, hogy a földrajzi nevekről döntő bizottság több tagját kirúgták a munkahelyéről, mert úgy vélték, a kormány által javasolt Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér név bonyolult, és nem menne át a köztudatba. A bizottság a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy elnevezést támogatta.
(Borítókép: Kásler Miklós 2022. január 10-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)