A gördeszkázás nemcsak sport, hanem életérzés is. A sokáig férfiak által dominált szubkultúrában egyre több sikeres nő jelent meg az évek során, de még mindig éri őket hátrány a sportágban. Grabecz-Horváth Dórával, a magyar gördeszka-válogatott sportolójával beszélgettünk a deszkázásról, az általa megálmodott Girl Skate Sessionről és arról, milyen nőként létezni ebben a világban.
Ahogy beléptem a Sunset Skatepark Budapest ajtaján, szinte más világba csöppentem. Ha van közvetlen társaság, akkor ezek a csajok azok. Kicsik és nagyok, profik és kezdők együtt gurulnak a pályán, a kor nem akadály, ma este a csajoké a főszerep. Két órán keresztül a Grabecz-Horváth Dóra és Herczeg Marianna által megálmodott Girl Skate Session keretein belül állnak gördeszkára a lányok.
A Kaliforniából indult sportág és szubkultúra Magyarországon már a 70-es évek végén megjelent. Én a kétezres évek elején, gyerekként mindig csak ámulva figyeltem, ahogy a Deákon repkednek a levegőben, és végigcsúsznak a korláton a deszkások. Akkor még nem nagyon láttam nőket a rámpákon, talán ez hiányzott ahhoz, hogy én is a szubkultúra és a sport része legyek. A deszkás álmaimat hamar feladtam, de az életérzés mindig is foglalkoztatott. Ahogy látom a csajokat, úgy érzem: igen, ez a női összetartás az, ami eddig hiányzott. Ahogy egy átlagos szerda este a magyar gördeszka-válogatott egyik tagja tanítja az éppen deszkázni kezdő kislányokat, hogy nem kínos elesni, és mindenki örül a másik sikerének. Deszkázni menő. Nőként deszkázni még menőbb.
Grabecz-Horváth Dóra 2022-ben került a válogatottba, de a gördeszkás karrierje már a kétezres évek elején elindult. Elmesélte, hogy gimiben volt egy csapat diák, aki akkor már deszkázott, és egy fogorvosi vizsgálat közben vették rá, hogy ráálljon egy gördeszkára. Már elsőre sikerült neki egy „alaptrükk”, azóta pedig rendíthetetlenül űzi a sportot, és egy darabig nem is tervezi abbahagyni. A Girls Skate Session elindításával kapcsolatban kiemelte, hogy bár most már sokkal elfogadóbb a deszkás társadalom a lányokkal szemben, azonban „egy kezdő lány nem szívesen megy be egy olyan pályára, ahol jó fiú gördeszkások vannak”. Így szinte egyértelmű volt, hogy érdemes rendezni egy csak lányoknak szóló, hetente ismétlődő kétórás eseményt, hogy „legyen egy nyugodt kör, ahol mindenki biztonságban tud gördeszkázni, és amiben tudok, próbálok nekik segíteni”. Mindez nagy hatással van a lányok fejlődésre: ezt ebben a két órában én is észrevettem, hiszen egymást segítik a csajok, és sokan már egy ilyen alkalom során elsajátítanak egy-két új trükköt.
Dóra úgy érzi, régen nehezebb volt női deszkásként érvényesülni:
Akkor nagyon beszólogattak, kellett nekem egy olyan társaság, amely mindig bátorított.
Most már nem éri annyi hátrány, sőt az elmúlt években előnyként élte meg, hogy kevés a magas szinten gördeszkázó lány, hiszen így könnyebb volt sikereket elérnie. Úgy véli azonban, hogy ez változni fog a következő két évben, hiszen egyre több nő áll gördeszkára, és vesz részt a versenyeken. Azt, hogy egyre elfogadóbb a deszkás közeg, annak tulajdonítja, hogy a világban minden területen elkezdődött egyfajta diskurzus a nők jogairól. A válogatottsággal kapcsolatban kiemelte, hogy ez most hatalmas lehetőség számára, hiszen korábban nem volt módja külföldi edzőtáborokban és gördeszkaparkokban gyakorolni, így ez most a fejlődés időszaka is lesz a versenyzés mellett.
Beszélgettünk arról is, hogy a deszkázás vajon inkább szubkultúra-e vagy sportág. Dóra szerint még mindig inkább az életstílusról szól, sőt sokan nem nézik jó szemmel a deszkások közül, ha valaki bekerül a válogatottba.
„Valaki köpköd erre, valaki nem, én úgy gondolom, hogy ebből csak jó származhat.”
Úgy érzi, neki a deszkázás nem sport, mert ő nem edzeni jár le, hanem örömből csinálja, és éppen a versenysportból menekült a gördeszkázás felé. Az életének minden területét átjárja a deszkázás, szabadidejében is ezzel foglalkozik, és még a kisgyereke is a gördeszkapálya mellett alszik a kezdetektől.
„Ha »me time« kell, akkor az nem az, hogy elmegyek shoppingolni, hanem lemegyek deszkázni.”
Dórát hallgatva azon gondolkodtam, milyen jó lehetne most kislányként deszkázni. Ahogy egyre nő az elfogadás a szubkultúrában, és egyre több női deszkást láthatunk a pályákon, biztos vagyok benne, hogy a sportág népszerűsége a lányok között a következő években egyre csak nőni fog. Egy férfiak által dominált területen mindig nehéz nőként, de a Girls Skate Session tagjai megmutatják, hogy igenis ki lehet törni.
(Borítókép: Horn-Barta Csengele)